A Napi Gazdaság cikke Márciusban még 5–5,5 százalékos növekedéssel számoltak, a jövő évre viszont 4,8 százalékot jósolnak. Az orosz kormány ez évre 4, 2011-re 3,4 százalékos gazdasági növekedést vár, vagyis pesszimistább a nyugati szakértőknél. A helyzet alakulásában azonban más nagy feltörekvő gazdaságoknál sokkal nagyobb bizonytalansági tényezőt jelent az olajár a világ legnagyobb energiaexportőrének. Így míg a világgazdasági válság miatt csökkenő kereslet lenyomta az olaj árát, s ennek meghatározó szerepe volt az orosz GDP-nek a rendszerváltás óta példátlan, 7,9 százalékos zuhanásában, az áremelkedésnek ugyanekkora jelentősége volt a recesszióból való kiemelkedésben. A Világbank szerint idén 78,1 dollár lesz a hordónkénti olajárátlag, ami 2011-ben 74,6 dollárra mérséklődik. A bank 2010-re 7–8 százalékos inflációt és az év végére 8–9 százalékos munkanélküliségi szintet jósol Oroszországban. A moszkvai vezetés egyik legfontosabb hosszú távú célja megszabadulni a GDP mintegy negyedét adó olaj- és gázipartól való függéstől, amit Dmitrij Medvegyev elnök „primitívnek és megalázónak” minősített, és megerősíteni a belföldi keresletet, amit egyelőre gátol a fogyasztók szegénysége, a magas munkanélküliség és a nyomott beruházási igény, valamint a még mindig szűkös banki hitelnyújtás. Ráadásul az olaj- és gáztermelés az áralakulástól függetlenül is jelentős hullámvölgynek nézhet elébe. Vagit Alekperov, a Lukoil tulajdonosa az orosz gyárosok és vállalkozók tanácskozásán közölte: 2011 után fokozatosan csökkenni fog a kitermelés, ha a kormány nem ösztönzi a jelenlegi törvények módosításával a geológiai kutatásokat. Mint a RIA Novosztyi hírügynökség szerint elmondta, a geológiai kutatásokra fordított összegek idén 65 százalékkal zuhantak, amióta a felfedezett új mezőket nem a licenc tulajdonosa, hanem az állam kapja meg. Ugyancsak elriasztó hatása van annak, hogy csak a sikeres kutatás költségeit lehet leírni, a sikertelenekét nem.