Róka a tyúkólban a Dunaferr részvényese

Nem lesz sima ügy a krími népszavazás arról, hogy a félsziget csatlakozzon-e Oroszországhoz vagy sem. Akárcsak a kelet-ukrajnai oroszok többsége az itt lakók jelentős része is inkább Ukrajnán belül akar nagyobb önállóságot, mint hogy Oroszország keblére borulna.
Napi.hu, 2014. március 7. péntek, 11:39

Sok orosszal beszélt a BBC krími tudósítója az elmúlt héten. Szavaikból azt vette ki, hogy jelentős részük nem akarja a félsziget Oroszországhoz csatolását - derül ki a Szevasztopolban tartózkodó Mark Lowen szavaiból. Nagyobb autonómiát akarnak és jogaik erősebb védelmét szeretnék kiharcolni az ukrán köztársaságon belül, de nem változtatnák meg nemzeti hovatartozásukat. Ez meglepő annak tükrében, hogy az elemzők biztosra vették Oroszország-pártiak többségét.

Vannak persze olyanok, akik orosz anyácskánál keresnének menedéket, de erősödik az autonómia erősítésének támogatása. Eközben a területen élő ukrán és tatár kisebbség - amelynek együttes számra bőven meghaladja a lakosság harmadát - Ukrajnában akar maradni. Az elszakadási népszavazást március 16-ára írták ki - a BBC tudósítója szerint a helyi vezetésnek komoly gondot okozhat az oroszpárti többség összehozása.

Róka a tyúkólban

Hasonló a helyzet az orosz kötődésű Kelet-Ukrajnában - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. Szerhij Taruta, az ország egyik ismert oligarchája, aki egyebek mellett a Dunaferr tulajdonosában, a Donbassban is rendelkezik részesedéssel, újdonsült kormányzóként nem véletlenül tudta viszonylag könnyen leverni az oroszbarát donyecki lázadókat. Miután a kijevi központi kormány megbízta a régió irányításával, néhány határozott lépéssel visszaszerezte az irányítást attól a csoporttól, amely megszállta regionális adminisztráció épületét.

Okos döntés volt oligarchákat kinevezni a helyi vezetői posztokra - mondta Alekszej Rjabcsin donyecki gazdasági elemző. Kicsit olyan, mintha a rókákra bízták volna a tyúkólat, de ennek ellenére konszolidálhatják a helyzetet vidéken. Vlagyimir Putyin tudja, hogy nem lehet szétszakítani Ukrajnát, az ország gyengesége miatt azonban lehet olyan konfliktust generálni, amely béketeremtő után kiált - idézte Turin helyzetelemzését az FT.

A helyiek többségének hozzáállását tükrözheti annak az asszonynak és diáknak a véleménye, akik ugyan nem ismerik el a jelenlegi kijevi vezetést, ám nem akarják országrészük Oroszországhoz csatolását. Ehelyett azt szeretnék, ha Ukrajna átalakulna föderatív köztársasággá.

Anyahajó helyett telefon

Barack Obama amerikai elnök újabb hosszú telefonbeszélgetést folytatott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal - jelentette a BBC. Sokan azzal vádolják Obamát, hogy legfőbb fegyvere a konfliktus kezelésében a telefon. Az elnök és Putyin arról beszélt, hogy nem érdemes országaik kapcsolatait feláldozni egyetlen - igaz, jelentős - nézeteltérés oltárán. Obama leszögezte, hogy a krími orosz beavatkozást az urán szuverenitás megsértésének tartják. Putyin a beszélgetés után kiadott nyilatkozatában elismételte az orosz álláspontot, amely szerint az új kijevi vezetés illegitim, és az orosz kormánynak joga van beavatkozni, ha orosz ajkú lakosok ezt kérik. Ugyanakkor hangsúlyozta az orosz-amerikai kapcsolatok jelentőségét a világ politikai stabilitásának megőrzésében.

Szerinte mindenki megelégedésére megoldhatnák a helyzetet, ha az orosz katonák visszavonulnának bázisaikra, nemzetközi ellenőrök vonulnának be a félszigetre és Oroszország bevonásával tárgyalások kezdődnének az ügyben. Az USA - a kijevi vezetéshez és az EU-hoz hasonlóan - az ukrán alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek tartja a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról kiírt helyi népszavazást.

Az oroszok óvatos kezelése nem csupán az USA-ra, hanem az EU-ra is jellemző - állapítja meg Mark Mardell, a BBC Észak-Amerikára szakosodott szakírója. A Nyugat kemény fellépésről beszél a moszkvai vezetéssel szemben, ám valójában csak fenyegetőzik, nem büntet.

HOZZÁSZÓLÁSOK