Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyetlen okunk sincs arra, hogy az euróövezeti csatlakozást elhalasszuk, Románia minden eddig támasztott feltételt teljesített, a kormány válságkezelő intézkedései pedig lehetővé teszik, hogy 2015 folyamán az euró váltsa fel a lejt - nyilatkozta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Emil Boc kormányfő a Mediafax beszámolója szerint. A konvergenciaprogramot Traian Basescu államfő és Mugur Isarescu jegybankelnök is jóváhagyta - tette hozzá. A kormányfő szerint a csatlakozás feltételeinek teljesítését egy hamarosan létrejövő tárcaközi bizottság felügyeli majd melynek elnöke a miniszterelnök, alelnöke pedig a nemzeti bank elnöke lesz. A bizottság - az európai intézményekkel egyeztetve dönti majd el a 2015 euróbevezetés napját is - tette hozzá Boc.

A román kormánykoalíció pénteken vitatta meg a 2011-2014-es konvergenciaprogramot. A vitán részt vett Mugur Isarescu román jegybank (BNR) elnöke is, aki kijelentette: kivitelezhetőnek tartja a 2015-ös céldátumot. A bankár szerint a január elsejei csatlakozást követően egy évig a két pénznem párhuzamosan foroghatna, az euró véglegesen 2015 decemberétől váltaná le a lejt. A korábban ismertetett konvergenciaprogram tervezet szerint Románia 2013-2014 során lépne be a csatlakozás előszobájának számító ERM 2 -be, az euró bevezetésének dátumáról a jelentés nem tesz említést.

Bukarest szerint a költségvetési hiány és az eladósodottság mértékének csökkenése valamint a kedvező makrogazdasági adatok feljogosítják Romániát arra, hogy tartsa a korábban kitűzött csatlakozási céldátumot.

A jelentés szerint a költségvetés konszolidált bevételei a tavalyi évben 168,8 milliárd lejt (egy euró 4,10 lej) összesítettek, ami nominálisan 7,3, reálértéken azonban mindössze 1,1 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A kiadási oldalon 202,2 milliárd lej folyt ki a kasszából, nominálisan 4,4 százalékkal több, reálértéken 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A költségvetés bevételei a GDP 32,8 százalékának felelnek meg, a kiadások a hazai össztermék 39 százalékát tették ki. A jelentés szerint a jövedelemadóból befolyó összegek 2010-ben 18,5 milliárd lejjel gazdagították az államkasszát, az előző évhez képest regisztrált 3,2 százalékos visszaesés az alkalmazottak 6,7 illetve a bruttó átlagkereset 1,9 százalékos csökkenésének tudható be.

Elsősorban a munkanélküliség növekedésének valamint a vállalkozásokat ösztönző különböző járulékmentességet biztosító intézkedéseknek tudható be, hogy több mint 4 százalékkal csökkentek a társadalom-biztosításból befolyó összegek. Ezzel szemben az adók és járulékok valamint a kiszabható bírságok növelése több mint 14 százalékkal növelték a helyi önkormányzatok bevételeit. Több mint 14 százalékkal nőttek az áfa-bevételek is 2010-ben, ami elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly júniusban 19-ről 24 százalékra nőtt a forgalmi adó mértéke.

A 25 százalékos általános közalkalmazotti fizetésmegvonás 8,6 százalékkal csökkentette az állami apparátus bérkasszáját, az eszközbeszerzéssel kapcsolatos kiadások azonban 4 százalékkal a felvett hitelkamatokhoz fűződő kiadások pedig 20 nőttek tavaly. Több mint 7 százalékkal kevesebbet költött Bukarest agrár és más szubvenciókra, a szociális ellátás költsége viszont 7,3 százalékkal nőtt - derül ki a konvergenciaprogramból.