Románia 2015-ben mégis bevezeti az eurót

A román kormány pénteken megszavazta az ország konvergenciaprogramját; az ülésen elfogadták az eredetileg is 2015 január elsejére tervezett euróbevezetési céldátumot.
Túrós-Bense Levente, 2011. április 29. péntek, 13:45

Egyetlen okunk sincs arra, hogy az euróövezeti csatlakozást elhalasszuk, Románia minden eddig támasztott feltételt teljesített, a kormány válságkezelő intézkedései pedig lehetővé teszik, hogy 2015 folyamán az euró váltsa fel a lejt - nyilatkozta a kormányülést követő sajtótájékoztatón Emil Boc kormányfő a Mediafax beszámolója szerint. A konvergenciaprogramot Traian Basescu államfő és Mugur Isarescu jegybankelnök is jóváhagyta - tette hozzá. A kormányfő szerint a csatlakozás feltételeinek teljesítését egy hamarosan létrejövő tárcaközi bizottság felügyeli majd melynek elnöke a miniszterelnök, alelnöke pedig a nemzeti bank elnöke lesz. A bizottság - az európai intézményekkel egyeztetve dönti majd el a 2015 euróbevezetés napját is - tette hozzá Boc.

A román kormánykoalíció pénteken vitatta meg a 2011-2014-es konvergenciaprogramot. A vitán részt vett Mugur Isarescu román jegybank (BNR) elnöke is, aki kijelentette: kivitelezhetőnek tartja a 2015-ös céldátumot. A bankár szerint a január elsejei csatlakozást követően egy évig a két pénznem párhuzamosan foroghatna, az euró véglegesen 2015 decemberétől váltaná le a lejt. A korábban ismertetett konvergenciaprogram tervezet szerint Románia 2013-2014 során lépne be a csatlakozás előszobájának számító ERM 2 -be, az euró bevezetésének dátumáról a jelentés nem tesz említést.

Bukarest szerint a költségvetési hiány és az eladósodottság mértékének csökkenése valamint a kedvező makrogazdasági adatok feljogosítják Romániát arra, hogy tartsa a korábban kitűzött csatlakozási céldátumot.

A jelentés szerint a költségvetés konszolidált bevételei a tavalyi évben 168,8 milliárd lejt (egy euró 4,10 lej) összesítettek, ami nominálisan 7,3, reálértéken azonban mindössze 1,1 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A kiadási oldalon 202,2 milliárd lej folyt ki a kasszából, nominálisan 4,4 százalékkal több, reálértéken 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A költségvetés bevételei a GDP 32,8 százalékának felelnek meg, a kiadások a hazai össztermék 39 százalékát tették ki. A jelentés szerint a jövedelemadóból befolyó összegek 2010-ben 18,5 milliárd lejjel gazdagították az államkasszát, az előző évhez képest regisztrált 3,2 százalékos visszaesés az alkalmazottak 6,7 illetve a bruttó átlagkereset 1,9 százalékos csökkenésének tudható be.

Elsősorban a munkanélküliség növekedésének valamint a vállalkozásokat ösztönző különböző járulékmentességet biztosító intézkedéseknek tudható be, hogy több mint 4 százalékkal csökkentek a társadalom-biztosításból befolyó összegek. Ezzel szemben az adók és járulékok valamint a kiszabható bírságok növelése több mint 14 százalékkal növelték a helyi önkormányzatok bevételeit. Több mint 14 százalékkal nőttek az áfa-bevételek is 2010-ben, ami elsősorban annak köszönhető, hogy tavaly júniusban 19-ről 24 százalékra nőtt a forgalmi adó mértéke.

A 25 százalékos általános közalkalmazotti fizetésmegvonás 8,6 százalékkal csökkentette az állami apparátus bérkasszáját, az eszközbeszerzéssel kapcsolatos kiadások azonban 4 százalékkal a felvett hitelkamatokhoz fűződő kiadások pedig 20 nőttek tavaly. Több mint 7 százalékkal kevesebbet költött Bukarest agrár és más szubvenciókra, a szociális ellátás költsége viszont 7,3 százalékkal nőtt - derül ki a konvergenciaprogramból.

HOZZÁSZÓLÁSOK