Hszi Csin-ping kínai államfő nagy pompával fogadja orosz kollégáját Vlagyimir Putyint, aki a második világháború végének 70. évfordulójára érkezik Pekingbe, ám a két ország gazdasági kapcsolatai korántsem ilyen rózsásak - kezdi háttérelemzését a Bloomberg. Az ázsiai ország tőzsdéinek zuhanása például nem hagyta érintetlenül Oroszországot sem.

A kínai gazdasági kilátások romlása nyomást gyakorol az olaj árára, ami hozzájárult ahhoz, hogy az olajvalutaként számon tartott rubel hónapok óta nem látott mélységbe gyengüljön a dollárral szemben. A moszkvai vezetés az elmúlt időszakban úgy állította be a két ország gazdasági kapcsolatainak erősödését, mint ami kárpótolhatja az oroszokat az USA-val és az EU-val az ukrán válság miatt megromlott viszonyért.

Ilyen még nem volt

Az orosz-kínai kapcsolatok valószínűleg történelmi csúcsra emelkedtek és még tovább fognak fejlődni - jelentette ki Putyin a kínai látogatása alkalmából adott interjújában, amelyet párhuzamosan közölt a két hivatalos hírügynökség, a Tasz és a Xinhua. A gazdasági adatok azonban nem ilyen festenek ilyen pozitív képet.

A két ország kereskedelmi kapcsolatai majdnem 30 százalékkal, 30,6 milliárd dollárra csökkentek az év első felében. Orosz hivatalos források elismerik, hogy idén már gyakorlatilag nincs esély arra, hogy elérjék a 100 milliárdos határt, amelyet Putyin tavaly októberben tűzött célul az orosz és a kínai vállalatok elé. Az orosz elnök az exkluzív interjúban hogy, hogy nem, nem tért ki a kereskedelmi kapcsolatok idei visszaesésére.

Lécci, lécci, lécci!

Igen messze van egymástól a Kreml retorikája és a valóság a két ország kapcsolataival kapcsolatban - mondja Alekszander Gabujev, a moszkvai Carnegie Center szakértő kutatója. Ebben a viszonyban Oroszország kér bebocsátást a kínai piacra és nem fordítva. Az ázsiai országnak igen sok lehetősége van erőforrás-igényei kiszolgálására, amin nem változtattak az elmúlt hónapok gazdasági bajai.

Putyin látogatásán több megállapodást is aláírhatnak, amelyek közül a legjelentősebb egy szándéknyilatkozat az Oroszország távol-keleti gázmezőjét és Kínát összekötő, új vezeték lefektetéséről - jelentette be korábban Jurij Uszakov, az orosz kormány külügyi tanácsadója.

Ebben azonban nem szerepelnek kötelezettségvállalások a gáz árával és szállításának megkezdésével kapcsolatban. Uszakov azt is elismerte, hogy a Nyugat-Szibériát és Kínát összekötő, tavaly aláírt megállapodással kapcsolatban sem lépnek előre a mostani ünnepen.

Nem kell a jüan

További rossz jel, hogy Oroszország kikerült Kína 15 legnagyobb kereskedelmi partnere közül, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. Emellett a legnagyobb csinnadrattával bejelentett közös programok nem igazán működnek. Az moszkvai és a pekingi jegybank 150 milliárd jüanos (23,6 milliárd dollár) valutacsere-programja például ezek közé tartozik.

A célja az lenne, hogy segítse a közvetlen rubel-jüan elszámolásokat, kihagyva a dollárt, ám az ügyfelek érdeklődésének hiányában eddig csak rövid távú finanszírozására használják a lehetőséget - derült ki Peter Fradkov, a Vnyesekonombank elnökhelyettesének szavaiból. Pénzintézete, amelyet az amerikai és európai szankciók kiüldöztek a nyugati tőkepiacokról, jüanban jegyzet kötvényeket sem tud kibocsátani bizonyos kínai "szabályozói problémák" miatt. Abban bíznak, hogy ez egyszer majd megváltozik.

Hasonló sorsa jutott az a kilencmilliárd jüanos hitelprogram, amelyet a Szberbank, a VTB-csoport és néhány kínai pénzintézet között májusban. A pénzt nem tudták felhasználni, mert az orosz cégeket egyszerűen nem érdekli a jüanhitel - mondta Makszim Poletajev, a Szberbank első vezérigazgató-helyettese. A VTB-nél jelentéktelen érdeklődést tapasztaltak.

Mi lesz a nagy ígérettel?

Nem halad valami fényesen a Gazprom 400 milliárd dolláros gázszállítási projektjének előkészítése sem. Putyin 2014 májusában úgy tálalta ezt az üzletet, hogy segítségével Oroszország nem lesz többé kiszolgáltatott az európai gázpiacnak. Emellett arról beszélt, hogy az ország keleti régiója átalakul a világ legnagyobb építési területévé. A bejelentés után azonban még abban sem tudtak megállapodni, hogy a vevő mennyi előleget fizessen az 55 milliárd dolláros vezetékfektetési költségek fedezéséhez.

Pekingben hűvösen fogadták azt az újabb orosz ötletet is, miszerint még egy vezetéket építsenek Nyugat-Szibéria és Kína között. Azért nem támogatják ezt a projektet, mert a csőkígyó az ország ipari központjaitól több ezer kilométerre lépné át a határt.

Valami azért van

Egyedül a közlekedésfejlesztésben látszanak piros pontok. Moszkva júniusban megállapodott a Moszkvát és Kazanyt összekötő, kínai gyártású szupervonat megépítéséről. A projekt értéke ezermilliárd rubel (15 milliárd dollár), amiből majdnem másfél paksi hitelre futná. A szankciók befogadása előtt a Kreml európai partnerekkel képzelte ezt a fejlesztést.

Az orosz tisztviselők a nehézségek ellenére nem adták fel a reményt. Amikor ilyen robbanásszerűen növekszik a kooperáció két fél között, akkor mindig több a szándék, mint az eredmény - mondta Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes egy augusztus végi interjúban az állami televízióban. Egy spin doctor sem fogalmazhatott volna jobban.