Rontott a 2013-as gazdasági előrejelzésén az ECB

Az európai gazdaság növekedése 2013 második felében beindulhat, de a 2013-as GDP előrejelzést lefelé módosította az ECB - mondta Mario Draghi az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.
NAPI, 2013. március 7. csütörtök, 14:43
Fotó: Napi.hu

A várakozásoknak megfelelően 0,75 százalékon hagyta az eurózóna irányadó kamatrátáját az ECB kormányzótanácsa a csütörtöki kamat-meghatározó ülésén. Mario Draghi, a döntést követő sajtótájékoztatón ugyanakkor arról beszélt, hogy szóba került a kamatvágás lehetősége is, ám a tanácsban "uralkodó konszenzus" volt azzal kapcsolatban, hogy tartsák a rátát. Újságírói kérdésre adott válaszból kiderült az is, hogy vizsgálták a negatív betéti kamatráta lehetőségét is, ám Draghi ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépésnek súlyosak lehetnek a nem szándékolt következményei, ezért nem lépték meg.

Az ECB márciusban frissítette makrogazdasági prognózisait is: a fogyasztói árak tekintetében lényegében a korábbi előrejelzést hagyták érvényben, azzal a kiegészítéssel, hogy az árfolyamcsatorna mozgása miatt elképzelhető, hogy a megszokottnál volatilisebb pályán mozog majd a fogyasztói árindex.

A növekedés esetében némileg lefelé korrigálták a prognózist, amit az ECB elnöke azzal indokolt, hogy az eurózóna negyedik negyedéves vártnál nagyobb visszaesésének várhatóan áthúzódó hatásai lesznek.

Javul a kép

Draghi az elmúlt hónapok sajtótájékoztatóján elhangzottakat pontosította, például azzal, hogy az LTRO keretében a bankoknak juttatott forrásoknak csupán a bruttó értéke haladta meg az ezermilliárd eurót, a nettó állomány alig volt több 500 milliárd eurónál. Ráadásul ennek 40 százalékát már visszafizették a bankok, aminek köszönhetően az ECB mérlegfőösszege az egy évvel ezelőtti szintre zsugorodott vissza.

Draghi szerint ez a pénzügyi rendszer stabilizációjának a jele - amit más mutatók is jelznek -, hogy a közös pénzügyi térségben javulni kezdtek a monetáris transzmisszió számára fontos indikátorok. Ilyenek például a határon átnyúló pénzáramlások, ami között az ECB elnöke külön hangsúlyozta, hogy a centrum országok felől is megindult a finanszírozás a bajba jutott országok irányába. A térség fragmentáltságának visszaszorulása pedig javítja a monetáris politika hatékonyságát. Másik ilyen hatékonyságot jelző eredmény Draghi szerint, hogy az eurótérség bankrendszerében nőtt a betétállomány, ami szintén képes csillapítani a finanszírozási feszültségeket.

Draghi megszólalása után az euró árfolyama 1,3020 körüli szintről 1,3090 dollárig emelkedett, az európai tőzsdeindexek erősödtek: az FTSE-100 és a DAX 0,4, a CAC-40 0,7 százalékos pluszban volt.

Az érvrendszert Draghi arra is használta, hogy az újságírók által kérdezett újabb várható nem konvencionális eszközök bevetésével kapcsolatban hűtse a várakozásokat. A döntés előtt ugyanis sokan azt várták, hogy a jegybank jelzését adja az esetleges későbbi beavatkozásnak, de Draghi szavai alapján ennek esélye most csökkent, ami megmozgatta az eurót, sőt a forintpiacot is.

Fokozatos növekedés az év második felében

Az idei évvel kapcsolatban az ECB arra számít, hogy a gazdasági kilátások már az év első felében stabilizálódhatnak, az év második részében pedig beindulhat egy fokozatos növekedés, aminek három forrása lesz Draghi szerint: a várhatóan erősödő globális kereslet az eurózóna termékei iránt, a belső fogyasztás stabilizációja, és a jegybank - megismételt - ígérete, hogy laza monetáris politikáját addig fenntartja, ameddig csak szükséges. A válságból történő kilépés fontos összetevője, hogy a tagállamok pénzügyei egyensúlyba kerüljenek. Itt is pozitív tendenciákat lát az ECB, például a térség összesített államháztartási hiánya 2011-ben a GDP 4,2 százaléka volt, ami tavaly 3,5 százalékra mérséklődött, idén pedig 2,8 százalék lehet.

Aggályok azért vannak

Draghi azért aggályait is megosztotta: bár deflációs hatástól annak ellenére nem tart, hogy az idei és főleg a jövő évi inflációs prognózis jóval a 2 százalékos cél alatt lesz, azt elismerte, hogy a reálgazdaság finanszírozásával bajok vannak - főleg a kkv-szektort nem érik el a hitelcsatornák. A lefelé ható kockázatok között a vállalatok, háztartások és a bankok elhúzódó mérlegalkalmazkodását említette Draghi.

Az ECB elnöke újságírói kérdésre kommentálta az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény várható hasznait, mint mondta, ez később a növekedés és a munkahelyteremtés forrása lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szkiita, 2013.03.07 18:27

Azt hittem ,hogy Matolcsy itthon dolgozott...,vagy akkor miért nem növekedik Európa..?...ki kell próbálni unortodox módon ,nem?...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html