A luxembourgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban - és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.

A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat.

Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból "azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére".

Cameron: a józan ész győzelme az EU-bíróság végzése

A józan ész diadalaként üdvözölte David Cameron brit miniszterelnök az Európai Unió Bíróságának keddi végzését, amely egy német keresetet elbírálva kimondta, hogy megtagadható a szociális ellátás a más uniós tagállamokból érkező állástalan bevándorlóktól.
A luxemburgi jogi fórum határozata Németországra vonatkozik, és olyan EU-bevándorlókra, akik kifejezetten azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz.
Cameron a döntést kommentálva kedden kijelentette, hogy a bírósági határozat precedenst teremthet a többi EU-tagállam számára is. Hozzátette: eddig is azt vallotta, hogy nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni a letelepedést és a munkavállalást más országokban.

A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak "lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (...) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket".

"Aki csal, az repül"

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU képviselői.

A keddi ítéletet is a CSU üdvözölte elsőként. A luxembourgi bíróság döntése a "szociális turizmus" egyértelmű elutasítása - nyilatkozott Andreas Scheuer, a párt főtitkára, aki szerint a döntés erősíti a munkaerő szabad áramlása elvének elfogadottságát a német lakosságban.

Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új, a Süddeutsche Zeitung című lapban kedden ismertetett felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. Körükben a foglalkoztatottság nagyobb ütemben emelkedik, mint EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárainak körében 2012 májusa után, amikor a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások szűntek meg - emelték ki az IAB kutatói.

A román és bolgár állampolgárok körében a munkanélküliségi ráta január és július vége között 11,4 százalékról 9,2 százalékra csökkent, vagyis a korlátok lebontása révén jelentősen csökkent a munkanélküliség.

Nőtt a segélyen élők száma

Ugyanakkor ebben a rétegben polarizálódás figyelhető meg, az tapasztalható, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma, hanem a segélyen élők száma is lendületesen emelkedik, ami "aggasztó trend" - mondta Herbert Brücker, az IAB bevándorlási szakértője a müncheni lapnak.

A románok és bolgárok körében a foglalkoztatottak száma tavaly július óta 55 százalékkal nőtt - 164 ezerről 253 ezerre -, ugyanakkor a Hartz IV-ellátásban részesülők száma 75 százalékkal emelkedett, 38 ezerről 66 ezerre.

Az IAB vizsgálatában azt is kimutatták, hogy a román állampolgárok németországi munkaerőpiaci integrációja sokkal sikeresebb, mint a bolgároké. Ezt jelzi, hogy a románok körében a munkanélküliség csupán 7,5 százalékos, ami nem sokkal marad el a németországi lakosság egészét jellemző 6,3 százaléktól, míg a bolgárok körében 15,3 százalékos a munkanélküliségi ráta.