Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az év hátralevő részében mind az EU-ban, mind az euróövezetben gyenge gazdasági növekedésre van kilátás. A Bizottság rontotta az EU növekedését, miután a reál-GDP növekedése az EU-ban várhatóan 1,3 százalék, az euróövezetben pedig 0,8 százalék lesz a 2014-es év egészét tekintve. A jövő év folyamán a javuló külföldi és belföldi kereslet hatására a növekedés várhatóan lassan megerősödik, így eléri az 1,5 százalékot, illetve az 1,1 százalékot.

A várakozások szerint az Európai Központi Bank (ECB) átfogó értékelése, illetve a bankunió felé tett további lépések nyomán a pénzügyi ágazat megerősödése, valamint a nemrégiben végrehajtott strukturális reformok első eredményei segíthetik a gazdasági növekedés élénkülését 2016-ban, így az elérheti a 2, illetve az 1,7 százalékot - olvasható az EB közleményében.

A Bizottság jelentése azonban kockázatokra is figyelmeztet, ezek között a geopolitikai feszültségeket, a pénzügyi piacok instabilitását és a strukturális reformok hiányos végrehajtását említi. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok kiegyensúlyozottak.

Ingatag lábakon a gazdaság

A Bizottság értékelése szerint 2013 második negyedéve óta tapasztalható gazdasági fellendülés továbbra is ingatag lábakon áll, és számos tagállamban még mindig nagyon gyenge a gazdasági növekedés. A tavaszi szinthez képest megcsappant a bizalom, ami a fokozódó geopolitikai kockázatokat és a borúsabb világgazdasági kilátásokat tükrözi.

A kedvező pénzügyi feltételek ellenére a 2015-ös év lassú fellendülést ígér - állapítja meg a Bizottság jelentése. Ez azt jelzi, hogy a válság hatásai csak fokozatosan javulnak: a munkanélküliség és az eladósodottság továbbra is nagy, a kapacitások kihasználtsága pedig elégtelen.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke (képünkön) a jelentés ismertetésekor kiemelte: a gazdasági és foglalkoztatási helyzet nem javul elég gyorsan. Katainen továbbá hangsúlyozta: az Európai Bizottság elkötelezett aziránt, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközt és erőforrást felhasználja a munkahelyteremtésre és a növekedés ösztönzésére. Az új bizottság alelnöke egyúttal bejeletette: a bizottság egy 300 milliárd eurós beruházási tervvel hozná mozgásba és tenné tartóssá a gazdasági fellendülést, miután a fellendülés a beruházások felgyorsításán áll vagy bukik.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság előtt álló kihívásokra nem létezik egyetlen, egyszerű megoldás. Egyszerre három fronton kell helyt állnunk: hiteles költségvetési politikára, ambiciózus strukturális reformokra és mind az állami, mind a magánszférában sürgős beruházásokra van szükség - emelte ki.

Az ECB értékelése segíteni fog

A Bizottság szerint az Európai Központi Bank által nemrégiben készített átfogó értékelés nyomán csökkent a bankszektor stabilitását övező bizonytalanság - állapítja meg a Bizottság és a jelentésben reményét fejezik ki az iránt, hogy az egyre kedvezőbb finanszírozási feltételek várhatóan hozzájárulnak a gazdasági helyzet javulásához. A Bizottság szerint 2016-ban az élénkebb belföldi és külföldi kereslet, valamint az alkalmazkodó monetáris politika fenntartása és az alacsony finanszírozási költségek megőrzése tovább erősíti majd a gazdaságot.

Nagy különbségek

A friss jelentés szerint 2014-ben a tagállami növekedési ráták előreláthatólag továbbra is igen széles skálán mozognak; míg Horvátországban 0,7 százalékos visszaesés várható, addig Írországban 4,6 százalékos növekedés lehet. A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú Németország várható mutatói valamelyest jobbak az euróövezeti átlagnál: idén 1,3 százalékkal bővül a német gazdaság, és bár jövőre ez a növekedés 1,1 százalékra mérséklődik, 2016-ban várhatólag már 1,8 százalékos lesz.

Jó hír azonban, hogy az elkövetkező két év folyamán a növekedésbeli különbségek mérséklődésére számít a Bizottság, 2015-ben és 2016-ban az uniós tagállamokban már mindenhol bővülést vár a javaslattevő-végrehajtó testület. A jelentés továbbá azt is megjegzi: a már végrehajtott strukturális reformok hatásai is fokozatosan jelentkeznek az EU-ban, ezek hatásai szintén erősödhetnek.

Lassan visszatér a vérszerény növekedés

Az előrejelzés távlatában azt valószínűsíti a Bizottság, hogy a magánfogyasztás 2015-ben és 2016-ban szerényen bővül, amit az alacsony nyersanyagárak, valamint a rendelkezésre álló jövedelemek növekedése támogat. A magánberuházás üteme szintén fokozatosan helyreáll, egyebek mellett a javuló keresleti kilátásoknak és a felzárkózási hatásoknak köszönhetően, bár ezt a folyamatot a hatalmas kihasználatlan kapacitások eleinte még hátráltatni fogják.

A növekedést az állami költések is segíthetik, igaz várhatóan csekély mértékben. A világkereskedelem mérsékelt növekedését tekintve a nettó export minden bizonnyal csak elhanyagolható mértékben járul majd hozzá a GDP növekedéséhez az elkövetkező néhány évben - állapítja meg a jelentés.

Lassan javulnak a munkaerő-piaci feltételek

A Bizottság szerint a kiugróan magas munkanélküliségi ráták szintén csak csekély mértékben mérséklődnek, a gazdasági növekedés fokozatos élénkülésével csak az előrejelzés időszakának vége felé lehet érdemibb munkaerő-piaci javulásokra számítani. 2016-ban a munkanélküliségi ráta az EU-ban 9,5 százalékra, az euróövezetben pedig 10,8 százalékra mérséklődik a friss prognózis szerint.

Az uniós tagállamokban 2014 során is rendkívül alacsony marad az infláció a jelentős gazdasági pangás és az alacsonyabb nyersanyagárak miatt. Idén az előrejelzett uniós inflációs ráta 0,6, 2015-ben 1, 2016-ra pedig 1,6 százalék lehet. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) alapján mért euróövezeti infláció várható értéke idén 0,5, 2015-ben 0,8, míg 2016-ban 1,5 százalék lehet.

Csökkenő pályán a hiány

A költségvetési hiányok csökkenő pályán vannak, a GDP-arányos államháztartási hiány ebben az évben az EU-ban és az euróövezetben egyaránt tovább mérséklődik, 3  illetve 2,6 százalékra, az ütem azonban elmarad a 2013-ban tapasztalttól. A következő két évben a deficitek csökkenése a következő két évben is folytatódik a Bizottság várakozásai szeirnt, amihez a gazdasági növekedés élénkülése is támogat. Az EU-ban 2016-ban 2,3, míg az euróövezetben 2,1 százalékra csökkenhet a deficitek szintje. Az EU és az euróövezet éves DP-arányos államadóssága várhatóan jövőre, 88,3, illetve 94,8 százalékon tetőzik, 2016-tól várható e szintek mérséklődése.

A frissen hivatalba lépett, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak ez a prognózis volt az első fajsúlyos megnyilvánulása. Brüsszel most összességében szerényebb növekedési ütemet jósol, mint tette tavasszal. Előzőleg már a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is mérsékelte növekedési prognózisát, mind erre az évre, mint 2015-re nézve.

Az egy évvel ezelőtti őszi előrejelzésében az akkori Európai Bizottság azt állapította meg, hogy az európai nemzetgazdaságokban megtörtént a kedvező fordulat, véget ért a recesszió korszaka. Az idén tavasszal kiadott prognózis is hagyott még némi teret a derűlátásnak. Az elmúlt hetekben azonban újra a lanyhulás jelei mutatkoznak csaknem mindegyik uniós országban. Tavaszi előrejelzésében az Európai Bizottság még 1,2 százalékos növekedést jósolt az euróövezetben erre az évre, és 1,7 százalékos bővülést 2015-re.