Mint ahogy Antonin Scalia konzervatív főbíró 2016 februári halála megemelte az elnökválasztás tétjeit, úgy Ginsburg mostani távozása ugyanilyen földrengésszerű hatással lehet a 2020-as választási ciklusra - írja a CNN nyomán a Mérce.

A Szenátus Republikánus többsége megpróbálhat már a választás előtt legalább jelöltet megnevezni, akit azután az elnökválasztás utáni "béna kacsa" Kongresszusban próbálnak majd meg elfogadtatni. Chuck Schumer, s Demokraták Szenátusi vezetője már korábban hangsúlyozta, a jobboldal tervét mindenáron meg kell akadályozni.

Miután azonban Donald Trump elnök 2017-ben már bejuttatta a testületbe a konzervatív Neil Gorsuch bírót, 2018-ban pedig bekerült a szexuális zaklatással vádolt Brett Kavanaugh is, így csupán a testület teljes átvétele lehet immár tét, a Roberts-bíróságban a karakteres liberális-baloldali hang képviselői jelenleg Sonia Sotomayor, Obama jelöltje és Elena Kagan, Clinton másik jelöltje maradtak.

Bader Ginsburgot 1993-ban jelölte a testületbe Bill Clinton, 27 éves legfelsőbb bírói tevékenysége áttörést hozott a nők jogaiban, kinevezése előtt már országosan ismert jogvédőnek számított.

"Nemzetünk vele történelmi jelentőségű jogtudóst veszített el" - mondta a hírre reagálva a Legfelsőbb Bíróság elnöke, John Roberts, hozzátéve, hogy "generációk fognak emlékezni Ginsburg fáradhatatlan munkájára."

Ruth Bader Ginsburg 1933-ban a New York Cityben található Flatbushban született progresszív zsidó, középosztályi családba. A Harvard jogi karán akkor még ritka módon, nőként kapott diplomát, ezután 1963 és 1972 között a New Jersey-i Rutgers Egyetem professzora volt, majd társaival megalapította az USA legbefolyásosabb jogvédő civil szervezete, az ACLU nőjogi projektjét.

1980 óta szolgált szövetségi bíróságokban, 1980 és 1993 között a washingtoni kerület bírójaként.

 

null

null