Segíthet a kormány a devizahiteleseken - ha akar

A Kúria tegnapi döntéséből kiderül, hogy a magyar parlament enyhítheti a devizahitelesek gondjait, ha akarja. A devizahitelekkel kapcsolatban szinte már szellemi kútmérgezés folyik Magyarországon - véli a Bankszövetség volt elnöke.
Napi.hu, 2013. december 17. kedd, 10:59
Fotó: Napi.hu

Elfogadhatatlannak tartja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke, a Raiffeisen Bank Zrt. ex vezérigazgatója, a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozatát, amely szerint a Kúria a devizahitelekkel kapcsolatos tegnapi döntésével a bankok oldalára állt - derül ki az ATV-nek adott interjújából. Véleménye szerint Rogán Antal ezzel inszinuációt (gyanúsítás, megtévesztés céljából kitalált rágalom - a szerk) követett el, a bíróságokkal szemben. Azt állította, hogy, hogy valamilyen, ki tudja milyen megfontolásból a néppel szemben a bűnös bankok oldalára álltak.

Tragédia, hogy a politika az ilyen típusú megjegyzéseivel rombolja a jogállamba vetett bizalmat, arra célozgat, hogy egyes hatalmi ágak az ország érdekével szembe mennek, ahelyett, hogy jogállamba vetett bizalom erősítésén fáradozna - szögezte le a bankszakember.

A parlament bárhogy dönthet

A Kúria tegnapi felsorolásának utolsó pontja kimondja: ha a jogalkotó rendezné a devizaszerződésekkel kapcsolatos hátrányos következményeket, az kizárná a bírói mérlegelést. Ezzel a szakértő szerint nem állít mást, mint hogy a parlament lényegében bármilyen általános, minden szerződésre vonatkozó döntést hozhat velük kapcsolatban. Tipikusan ilyen volt az, amely lehetővé tette a 180 forintos svájcifrank-árfolyamon végrehajtott végtörlesztést.

Nem hibás termék

A jogalkotó figyelembe veheti, hogy a devizahitelek megkötése óta váratlanul és lényegesen változtak az ezeket befolyásoló feltételek - például kedvezőtlenül elmozdultak az árfolyamok, illetve más költségek -, és ennek alapján bevezethet általános szabályokat. Ha nem teszi ezt, akkor minden egyes szerződés egyedi elbírálás alá esik.

Más kérdés, hogy az utólagos szabályoknál figyelembe vesznek-e morális szempontokat - például a forintban eladósosodottak vagy azok érdekeit, akik nem vettek fel kölcsönt -, vagy gazdasági, politikai megfontolásokat. Felcsuti szerint a kormány pontosan tudja, hogy a parlament segítségével nyitva áll előtte ez a lehetőség, a Kúria pusztán szükségét látta külön kihangsúlyozni ezt.

A tegnapi dönzés további következménye, hogy a devizahitel nem hibás termék, mint az sokan, köztük Orbán Viktor kormányfő állította. A szakértő szerint a legfelsőbb bírói testület hétpontos felsorolása ezt kizárja.

Elég volt-e?

A bankszövetség volt elnöke logikusnak tartja a Kúriának azt a megjegyzését is, amely szerint a hitelszerződéseket lehetőleg érvényben kell tartani. Ha a megállapodások egyes részletei a körülmények megváltozása miatt módosításra szorulnak, ami részben érvényteleníti a megállapodást, akkor ezek kijavításával helyénvaló megmenteni a szerződést. Ez összhangban van a jogbiztonság elvével, hiszen a szerződés a felek szabad akarata alapján jött létre, így fenntartása erősíti jogszolgáltatás működésébe vetett bizalmat.

Felcsuti úgy véli, hogy a bankok a devizahitelekkel, a kockázatokkal kapcsolatban adtak tájékoztatást ügyfeleiknek. Részben honlapjaikon, részben a megállapodások mellékleteiben. Az más kérdés, hogy a tájékoztatás elégséges volt-e vagy sem. A bíróságok dolga, hogy ez ügyben igazságot tegyenek.

Nem ugyanaz

A bankszakember felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank közleményének pontatlanságára is. Az MNB a Kúria döntését kommentálva az írja, hogy "a Kúria nem hozott döntést az erőfölénnyel való visszaélés, azaz az egyoldalú szerződésmódosítás tekintetében". Felcsuti felhívja a figyelmet arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás nem azonos az erőfölénnyel való visszaéléssel. Az előbbi elfogadott  jogi kategória (a jelzáloghitelek egyoldalú szerződésmódosításainak feltételeiről a MNB honlapja is ad tájékoztatást - a szerk.), amit egyebek mellett az indokol, hogy a bankok akár 35 évig futják a szerződések kockázatát.

A magyar állam is bocsát ki olyan állampapírokat, amelyek esetén bizonyos körülmények változásához kötve fenntartja magának a jogot az egyoldalú szerződésmódosításra. Ez tehát nem szokatlan a pénzügyi gyakorlatban. Ettől még lehetnek olyan konkrét esetek, amikor egy-egy bank visszaélt erőfölényével, de a kettő nem ugyanaz.

Zagyva elképzelések

Felcsuti szerint az átlagember korlátozott pénzügyi ismeretei magyarázza, hogy sokan gondolják: az nem járja, hogy egy szerződést az egyik fél egyoldalúan módosíthassa. Komoly emberek mondtak olyat az elmúlt időszakban, hogy a devizahitelek nem is léteznek. Majdnem szellemi kútmérgezésnek nevezhető, ami Magyarországon ezekkel a kölcsönökkel kapcsolatban az elmúlt három évben folyt - tette hozzá a volt bankvezér.

Ennek eredményeként nem csupán a devizahitelesek, hanem az egész társadalom fejében teljesen zagyva elképzelések vannak devizahitelekről. A Kúria határozata azért is tanulságos, mert csupán egy viszonylag tiszta helyzetet rögzített szembe menve a zűrzavarral.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mettor, 2013.12.18 22:09

@Saxon: Ha csak nem tudod holnap mit mond Kuszaszem,vagy a Toncsi. Egyelőre még ki kell állni a hitelesekért, ami nem a long irányába visz. Persze csak a látszat miatt.Most egy kis oldalazás lesz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.12.18 22:03

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Abbe, 2013.12.18 21:28

@mettor: Tehát vagy szabályos a szerződés vagy nem.

A Kúria szerint minden a legnagyobb rendben van szerződés szabályos...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.12.18 21:24

@Saxon: A shortot kihagytad pedig szóltam. Legyen szerencséd,én nem kapkodnék.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.12.18 21:20

@Abbe: Az árfolyamrés azóta lett fontos, mióta...
Csak hogy ez nem így működik, olvasd el a hpt.213.§.pontjait.Tehát vagy szabályos a szerződés vagy nem. Amúgy a kérdésre nem válaszoltál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html