Senki nem tudja, honnan jön jövőre elég gáz a fűtéshez

Ha az oroszok valóra váltják fenyegetésüket, és 2019 végén elzárják az ukrán vezetékeket, Magyarország bajba kerül. Földgáz valahonnan biztosan lesz, de az árak elszabadulása borítékolható. Ennek egyik oka, hogy a magyar kormány bár évek óta régiós gáztranzit-vezéri pozícióról ábrándozik, csalatkozhat - ráadásul az Egyesült Államoknak is a kisujjára lépett. A Napi.hu sorra vette, hogy a korábbi ígéretek közül melyikkel, ki és meddig jutott.
Barabás Júlia, Szabó Dániel, Szabó M. István, 2019. február 4. hétfő, 07:08
Fotó: Napi.hu

Oroszország hivatalosan továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2019. december 31-ét követően nem akarja a gázkereskedelmi láncában tudni Ukrajnát. Ez leginkább Magyarország számára jelent radikális változást, mivel Kijev kizárása az oroszok európai gáztranzitjából azt jelenti, hogy a Gazprom az ő megkerülésükkel próbál meg elegendő mennyiségű földgázt juttatni a térségbe. Az elmúlt években számos nagyszabású gázvezeték-építési terv került az asztalra, és bár lényegesen kevesebbet kezdtek el megépíteni, az európai gázellátási térkép drasztikus átrajzolása még megtörténhet.

Magyarország számára az a legégetőbb kérdés, honnan érkezik majd elég - és lehetőleg olcsó - földgáz az ukrán tranzit kiváltására. A látszattal ellentétben, Budapestnek ténylegesen kevés befolyása van a régiós történésekre, és ezt jórészt magának köszönheti. Leginkább annak, hogy nem használta ki azt a sajátos helyzetéből adódó "kegyelmi időszakot", amely a 2015-ben lejárt orosz-magyar hosszútávú gázszerződés utáni helyzetből adódott és az addig, határidőre át nem vett gázt az oroszok hagyták kivásárolni. Ez a mennyiség lassan elfogyott, így Magyarország "egérútja" a végére ért.

TAP, TANAP, AGRI, BRUA, Déli Áramlat Lite, Török Áramlat, Észak-Déli korridor, Horvát lng-kikötő. Nem véletlenül ismerős kifejezések; mind azt a célt szolgálhatná, hogy lefedje - részben vagy egészben - az ukrán opció kiesése után a magyar gázszükségletet. A Napi.hu alaposan végigjárta, hogy állnak ezek a projektek és képesek lehetnek-e a hazai igények kiszolgálására.

 

null

null

 

 

Vákuum

Mint minden nagy infrastruktúrát érintő kérdés, a gázvezeték-építések, -tervezések, -módosítások megértéséhez is érdemes az európai "nagy képből" kiindulni. Ráadásul a kontinens mai gázpiaci mozgása eltér attól, amit egy évtizede jósoltak. A lassan növekvő gázigényű Nyugat-Európáról szóló prognózist felül kell vizsgálni. De ennek nem a 2008-as válság utáni gazdasági felpörgés, az energiahatékonysági projektek hatása, vagy a szén (illetve az atom) helyére részben belépő, főként szabályozási feladatra szolgáló gázerőművi többletigény az elsődleges oka. Európában még az orosz-ukrán gázviszony nihilizálódásánál is van fontosabb: az állandósuló holland gázkrízis.

A hollandoknál ugyanis a fokozatosan csökkentett termelés mögött a gázipari szaksajtó leginkább készletproblémákat lát, valamint azt, hogy a célterületeken jelentkező szeizmikus hatások növelik a kitermelési kockázatot. Az értékesített volumen még mindig tetemes - tavaly meghaladta a 20 milliárd köbmétert, noha öt éve ennek még közel két és félszerese volt -, de 2030-ra a holland gáz kiesik az európai mixből. Ezt a mennyiséget viszont valahonnan pótolni kell.

Erről is szól az oroszok és az amerikaiak közt kibontakozó európai gázellátási háború is

- összegezte a helyzetet a Napi.hu-nak egy top gázkereskedő cég menedzsere. Ebben a játszmában a régiónk gázellátása csupán másodrendű kérdés. Az északi gázvezetékek (Északi Áramlat 1-2.) tervezett összkapacitása (évi több mint 110 milliárd köbméter) a többszöröse annak, amit a térség ellátása (legfeljebb évi 18 milliárd köbméter) igényelne. Márpedig az új gázvezeték építése extrém költséges beruházás - számos tényezőtől függően, a domborzati viszonyokkal a politikai berendezkedésig. Támpontot adhat, hogy az Azerbajdzsánból Grúzián és a Fekete-tengeren át Romániába tervezett AGRI (Azerbaijan-Georgia-Romania Interconnector) végül azért bizonyult délibábnak, mert a távvezeték-építés tervezett költsége elsőre is túlszaladt a 20 milliárd eurós limiten. (Csak viszonyításképpen: ez a Paks II. építéséhez felveendő orosz hitel nagyságának kétszerese.) Így végül nem csak a beruházás nagysága, hanem a megtérülési idő is komolytalanná tette az elképzelést.

A Viborgtól Greifswaldig húzott Északi Áramlat 1. (ÉÁ-1.), évi 55 milliárd köbméter földgáz elszállítására képes gázvezetéket - a Gazprom bevallása szerint- több mint 15 milliárd euróból építették meg (a vezeték oroszországi és németországi szárazföldi részén a költségek 6 milliárd eurót, a tengeri szakasz mintegy 8,8 milliárd eurót jelentett). Bár az évtized elején át is adták a kelet-nyugati gázszállításnak, az ÉÁ-1. valójában évek óta nincs maximálisan terhelve, mivel egy uniós rendelkezés nem engedi, hogy a csővezetéket teljes egészében elfoglalhassa a Gazprom gáza. Emiatt is merült fel az ÉÁ-1. mellé fektetett, kapacitásduplázó Északi Áramlat 2 (ÉÁ-2.) ötlete. De az évek óta tartó előkészítés ellenére sem tudni, tényleg elindult-e már az építkezés. Ennek egyik oka, hogy Dánia úgy döntött, mégsem engedi be a felségvizeire az új vezetéket. Jelenleg olyan csőhálózat sincs, amellyel az ÉÁ-2-n érkező gázmennyiséget a kontinens belsejébe lehetne szállítani, de a bizonytalanságot nem ez, hanem a német irányváltás idézte elő.

Gerhard Schröder gratulál Vlagyimir Putyinnak az orosz elnök újbóli beiktatása alkalmából (2018)
Getty Images

A Gerhard Schröder német ex-kancellár oroszgázbarát kapcsolatán nyugvó német gigaimport létesítésének eredeti szándéka az volt, hogy Berlint a Spanyolországtól a Balkánig minden gázigényt kielégíteni képes európai központi gázelosztójává (gas hub) tegye. A putyini politikával szembeni nemzetközi szankciók következménye azonban ezt felülírta. Mint azt egy német gázpiaci szereplő a Napi.hu-nak elmondta: "már nem a hub kiépítése a legfontosabb", mert az orosz gázzal szembeni érdeklődő hozzáállás ambivalensre változott.

Mivel minden új gázszállítási projekt elsősorban a németországi gázpiacra akar eljutni, a német fogyasztói igények variábilis ellátási lehetősége egyre inkább az oroszok nélkül is kipipálhatóvá válik. Ez is magyarázat arra, hogy Németország miért kezdte el szorgalmazni ismét, hogy az oroszok Európába szállított gáztranszportjából mégse kellene Ukrajnát kihagyni. "Azt akarjuk, hogy Ukrajna továbbra is fontos tranzitország legyen" - egyértelműsítette az irányváltást legutóbb Angela Merkel német kancellár.

Gazpromtranzit

A nagy európai gáztérkép újrarajzolás árnyékában, egészen más rugók nyomják-feszítik a közép-, és délkelet-európai régiót. Ahogy egy gázkereskedő fogalmazott: "a tempót és az irányokat itt még Moszkvából diktálják". Ha a Gazprom tartja magát ahhoz, hogy 2019 végén elzárja az ukrán tranzitot, kérdés, hogy az évek óta "tervezés-építés alatt" álló, orosz gázra vagy az ellenében, annak helyére megálmodott gázmennyiségekből és nyomvonalakból melyik érheti el Magyarországot.

A matekpélda leegyszerűsítve az, hogy a 9 milliárd köbméteres évi gázfogyasztást (valamint, ha lehet: akkor az országon áthaladó, jól fizető szerb, horvát, osztrák , olasz tranzitot) milyen forrásokból lehet biztosítani akkor, ha Beregdarócnál a 20,5 milliárd köbméteres kapacitású ukrán csőből (melyből tavaly a vezetékhasználók összesen 11,5 milliárdot vettek igénybe) eltűnik a földgáz.

A korábban Nabucco tervként ismert nyomvonal - mely azeri gázzal, törökországi csővezetéken keresztül lép be az Európai Unióba - a befejezési szakaszba lépett. Amikor 2013-ra Azerbajdzsán a gázcsővel eljutott Törökországig, a potenciális felhasználók megversenyeztetésével, két irány közül választották ki a további útvonalat. A Bulgárián, Románián, Magyarországon át Ausztriáig tervezett Nabucco West és a "déli verzió", a Görögországon és Albánián át Olaszországig fektetett TAP (Trans Adriatic Pipeline) közül végül utóbbi mellett döntöttek.

Az egykori Nabucco örökébe lépő Trans Adriatic Pipeline nyomvonala 
(ENTSOG/Kristóf Réka)

A Magyarországot így teljesen elkerülő Adria-gázvezeték mostanra iparági becslések szerint mintegy 85 százalékos készültségnél tart. Már csak egy néhány kilométeres szárazföldi szakasz hiányzik, hogy az Albániát Olaszországgal összekötő vezeték is célba érjen. Ennek sem pénzügyi, hanem politikai akadálya van: az olasz parlamenti választások után belpolitikai balhé lett abból, hogy kiderült: az apuliai Melendugno város közelében, történelmi olajfaligeteken kellene a gázvezetékeket átvezetni. A tiltás feloldásán az olasz energiaóriás (ENI) gőzerővel dolgozik - meg azon is, hogy az azeri gáz mellé, a Törökországban kiépített az orosz gázinput lehetőségét is megteremthesse. (Ez utóbbi magyarázata - az ellátásbiztonság növelése mellett - lehet az is, hogy a Gazpromnak 2020-tól is jelentős szállítási kötelezettségei vannak Olaszországba - amit jelenleg az ukrán vezetéken keresztül teljesít.)

Hubbá lenni vagy nem lenni

Törökország az azeri betáplálás mellett az orosz gázkapcsolatot is megerősítette: szintén a megvalósítási szakaszba lépett a 16 milliárd köbméteres éves kapacitású Török Áramlat (TÁ), amelyet a 2014-re az EU nyomására lemondott Déli Áramlat helyett álmodtak meg.

A Török Áramlat tengeri csővezetékvégeinek illesztése speciális tudást igényel
Getty Images

Az Oroszországából 900 kilométeren át a Fekete-tengerbe lefektetett csővezetéken Törökországba tartó szakasza kész, sőt a további, 16 milliárd köbméteres kapacitású távvezeték nyomvonaltervre is ráütötték a pecsétet. Ez alapján a belső hálózatok fejlesztésével Bulgárián és Szerbián át, délről válna elérhetővé Magyarország. A TÁ-tal kapcsolatban azonban azt is érdemes tudni, hogy a projekt akkor is sikeres lehet Ankara számára, ha végül mégsem lesz EU-s kapcsolódása. A törökök nagyon szeretnének kulcsszereplővé válni az európai gázelosztásában, ám az ország belső hálózati és gázellátási fejlesztésére legalább ekkora az igénye. Törökország európai része kevésbé, míg a keleti fele sok, és jelentős méretű infrastrukturális fejlesztést igényel.

De van más is.

Miközben tavaly szeptemberben, Orbán Viktor magyar kormányfő legutóbbi moszkvai vizitjén Vlagyimir Putyin orosz elnök lényegében beígérte a TÁ egyik ágát Magyarországnak, ahhoz előbb Törökországban is jelentős beruházásoknak kellene teljesülnie. Mert a török gázhub pozíció betöltéséhez megvan ugyan a betáplálás, de ekkora gázvolumen stabil szállításának biztosításához szükség volna csúcstározókra is a leendő távvezeték nyomvonalán. Márpedig az erre irányuló török próbálkozások egyelőre nem túl sikeresek. Így viszont azt is a helyén kell kezelni, hogy Szerbiában (ahol a NIS nevű nemzeti energiavállalatnak a Gazprom a többségi tulajdonosa), a Gastrans (szintén a Gazprom leányvállalata) folytatja a Magyarország felé tartó Déli Áramlat Lite néven emlegetett projekt előkészítését.

A térségben kialakuló helyzetről beszélő magas beosztású gázipari szakember azt mondta a Napi.hu-nak, hogy tudomásul kellene venni, hogy:

az oroszok gázügyben nem a barátaink.

A saját érdekeik szerint manipulálják a szereplőket, és próbálják rávenni például arra, hogy akár az uniós szabályokat is megsértsék a vezeték megépítéséért. Szerinte ilyen lépésnek számít, hogy a gázvezeték-építésre és -használatra vonatkozó döntések mindegyikét már most alá kellene írni, cserébe, az ígéret szerint már 2021-re megépülne a szerb-magyar határvezeték. Pedig a több mint 1500 kilométernyi fővezetékből, amivel Bulgárián és Szerbián keresztül szállítani kellene az orosz gázt, valójában még egyetlen métere sincs meg.

A Déli Áramlat Lite vezeték tervezett útvonala 
(ENTSOG/Kristóf Réka)

A Finmarket decemberben ugyan megírta, hogy a bolgár rendszerirányító, a Bulgartransgaz már tárgyalta a török és szerb határok közti hálózatfejlesztést, de Bulgáriával kapcsolatban érdemes azt is megemlíteni, hogy miközben erősen fókuszálnak a fekete tengeri lelőhelyek kiaknázhatóvá tételére, a Török Áramlatban leginkább a saját energiaellátási problémáik csökkentését látják, nem pedig tranzitpotenciált.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. korábban csak annyit közölt a Napi.hu-val, hogy a projekt előkészítés alatt van, az új tízéves fejlesztési javaslatuk konzultációs dokumentumában pedig nem is nevesítették a "Déli Gázfolyosót". Az anyagban csak a magyar-szerb határkeresztező fejlesztés első üteme szerepel, amely 6 milliárd köbméteres éves kapacitású csatlakozásként megteremtheti az észak-déli hálózat kétirányú kapcsolatát. Pontos határidőt sem adnak meg, de az orosz Nyeftyegaz oldalán ettől még megjelent, hogy a másfél milliárd dolláros beruházás 2021-re érheti el Magyarországot.

Ezt viszont a Handesblatt, német kormányzati forrásokra hivatkozva későbbre tolt el, mivel az Egyesült Államok az ÉÁ-2 elleni hadjáratot két kisebb európai cég elleni szankciókkal megkezdte. A holland-svájci Allseas Group a Balti-tengerben lefektetett vezetékekért, az olasz Saipem pedig tervezésért volt felelős. Miközben utóbbi cég lenne a bolgár-szerb-magyar nyomvonal műszaki tervezője.

Neptun lándzsája

Az orosz ígéretek és az e köré épülő politikai játszmáknak része az is, hogy a szerb-magyar vezetéken az ígéretek szerint gyakorlatilag akkora gázmennyiséghez lehetne hozzájutni, amekkorát az éppen megfeneklett romániai BRUA vezeték (Bulgarien, Rumanien, Ungarn, Austria) ígér.

A Fekete-tenger mélytengeri lelőhelyére épített Neptun Deep elvileg készen áll a kereskedelmi méretű termelésre, de a Románia-Magyarország-Szlovákia és Ausztria útvonalra az évi 4-5 milliárd köbméter kapacitás indításához több akadályt is el kellene takarítani az útból. Azt például, hogy bár a Romániában kitermelt gáz nagy méretű exportját lehetővé tevő törvényt a parlamentben megszavazták, az államfő azt ratifikálás helyett visszadobta - ami belpolitikai zavart idézett elő.

A BRUA vezeték tervezett útvonala 
(ENTSOG/Kristóf Réka)

A román belpolitikában ismét megerősödött az a vélekedés hogy e gázvolumenre elsősorban az elég rossz állapotú belföldi gázinfrastruktúra fejlesztését és bővítését kellene ráépíteni a tranzit helyett. A lelőhelyet birtokló osztrák OMV AG (mint a projektben részt vevő román Petrom többségi tulajdonosa) a jogi környezet rendezéséig így le is állt a kitermelés kezdetének tervezésével, a mező kutatását vezető amerikai Exxon se siet még, de ahhoz ragaszkodik, hogy a friss gázzal ki akar jutni az európai gázpiacra. Az amerikai energetikai óriás kezére dolgozik, hogy a vezeték építésében érintett országok "össze vannak linkelve", és ha idén elindulnak a építéssel is, tarthatónak tűnik az ígéretük, hogy 2023-tól tölteni kezdik a vezetékbe a mélytengeri gázt.

Addig van tennivaló Románián belül is: belföldi vezetékrendszerük nincs felkészítve ekkora transzportra. Vannak olyan területek, ahol a fekete-tengeri gáz tervezett menyiségének a töredékét lehetne csak átpréselni, és a magyar-román határkeresztező kapacitás kiépítettsége sem megfelelő. Az Arad és Gyula közti vezeték kapacitása jelenleg a magyar irányból is csupán évi másfél milliárd köbméter, amelyet így "meg kellene fordítani", majd a méretét megháromszorozni, és mellé egy, az ellenkező irányba gázt szállítani képes vezetéket is meg kellene építeni. Az is megoldásra vár, hogy a belföldön hiányzó részek eltüntetése a Romgas feladata, mely a lelőhelyet birtokló Petrommal és a kitermelési jogon ülő Exxonnal nincs feltétlen szinkronban.

"Valaki szólhatna a magyaroknak"

A román gáz régiós megjelenését minden szereplő számára a kitermelési és a fogyasztási helyek közti kis földrajzi távolsághoz tartozó jelentős gázmennyiség teszik gazdaságilag izgalmassá,. Ez lehet az oka az érintett országok részéről megindult helyezkedésnek és kiszorítósdinak is.

Valaki szólhatna a magyaroknak, hogy a Szovjetuniónak vége, és nem kell Moszkva parancsárra új gázvezetéket építeni

- kezdte a magyar földgáz-beszerzési stratégia értékelését egy szlovákiai forrás. Az energetikai szektorban érdekelt szakember ezzel azt a budapesti hozzáállást bírálta, mely szerinte egyszerre tárgyal a Balkán felől érkező orosz ellátási út fejlesztéséről, és dédelget merész álmokat a romániai, fekete-tengeri lelőhelyek kapacitásának értékesítésével kapcsolatban. Hiába "éppen az uniós diverzifikáció lényege, hogy csökkenjen az orosz függőség", a magyarok máris mindenfelé könyökölnek - magyarázta a forrás.

Hazardírozásnak tarja, hogy a BRUA szabad kapacitásának értékesítésekor, 2017 nyarán a magyar átviteli rendszerirányító (FGSZ Zrt.) azzal állt elő, hogy az interkonnektor kapacitásának 5,26 milliárd köbméteresre bővítésével lehet csak gazdaságilag életképessé tenni a projektet. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Ausztriáig tartó gáztranzit csak akkor épülhetne meg, ha plusz kapacitásfejlesztést is vállalnának. Így a magyar blokkolás azt jelentené, hogy a közvetlen magyar-osztrák nyomvonalba beékelődne Szlovákia is.

"Először azt se tudtuk, hova kapjuk a fejünket, mert mindez azt jelentené, hogy a projektben hirtelen érdekeltté váltunk" - tette hozzá a szakember. Úgy véli, a magyar javaslatból az is kiolvasható, hogy a magyarok szeretnék, ha a BRAU vezetéknek Magyarországon lenne a végállomása. Ez azt jelentené, hogy a Balkán felől Magyarországra érkező orosz, és a Romániából jövő fekete-tengeri gázimportra építve Magyarországnak már megérné egy, az ausztriai Baumgartenhez hasonló méretű elosztóállomást építeni.

A magyar-szlovák gázvezeték avató ünnepsége 2014-ben.

A cél persze nem a magyar és a környező országok piaca, hanem Olaszország: szlovák gázkereskedő forrásunk szerint az FGSZ tervei között már régen szerepel a szlovén-magyar határkeresztező fejlesztése, 2018-ban a ljubjanai Plinovodi céggel közösen már sikeres nem kötelező érvényű piaci felmérést is tartottak. Igaz egyelőre évi 0,4-2,6 milliárd köbméter szerepel a tervekben, de szlovák piaci pletykák szerint vannak vágyálmok két számjegyű tranzitról is. A két ország közötti kapcsolat fejlesztése annyira napirenden van, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter február 2-án jelentette be, hogy a szlovénokkal közösen pályázunk az EU-nál, hogy a projekt kerüljön fel az úgynevezett közös érdekű beruházások listájára és így uniós forrásokkal támogatható legyen. A hivatalos indoklás szerint a cél az, hogy elérhetővé váljon az olaszországi lng (liquefied natural gas - cseppfolyós földgáz) kapacitás Magyarországon is.

Viszont ez egy újabb lépés az egyelőre inkább csak gondolatkísérletnek jó óriási kompresszorállomás felé, amelynek piaci realitást a tranzitdíjak adnak: "a gáz lényegében megy magától, de a közvetítési díjak így is milliárdokat termelnek" - foglalta össze az iparági szóbeszédet szlovák forrásunk, aki szerint a jelenleg kihasználatlan szlovák-magyar határkeresztezőn a román mellett az orosz, olaszországi amerikai gáz is "elférne".

Valóság vagy fikció, de logikusan hangzik az a gondolatmenet is, hogy ha Szerbián keresztül valóban érkezne Gazprom gáz Magyarországra, és ezáltal különböző vezetékleágazásokkal Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is elérhetővé válik az oroszok számára, akkor "az osztrákok kiiktatása a BRUA vezetékből már az oroszok érdeke is".

Informális úton aztán az a javaslat is a szlovákok asztalára került, hogy "az se baj, ha Magyarországot teljesen elkerüli a vezeték". A tapogatózás egy Romániából Ukrajna felé vezetett, lehetséges nyomvonalról szólt, így keletről kapcsolnák rá Szlovákiát és Ausztriát a román gáztranszportra. És bár ez az alternatíva blöffnek tűnt, de tavaly nyáron az ukránok is bekapcsolódtak a "mesterkedésbe" azzal, hogy bejelentették: megduplázzák a román gázimportjukat.

Nem teljesen egyértelmű, hogy merre is menne majd a román gáz, de az OMV mindezek tetejébe hivatalosan továbbra is a román-magyar-osztrák közvetlen útvonal mellett lobbizik. Vagyis: ragaszkodnak ahhoz, hogy Szlovákiát kihagyva érkezzen a földgáz Ausztriába. Emiatt az európai energiaszabályozók együttműködési ügynöksége (ACER Agency for the Cooperation of Energy Regulators) arra is kérheti az FGSZ-t, hogy tervezze újra a magyar-osztrák interkonnektorra a leendő kapacitásaukciót.

Amerika az első?

A BRUA vezeték körüli viták közepette érkezett Közép-Kelet-Európába Rick Perry amerikai energetikai miniszter, aki tavaly novemberben a régió összes kormányát felkereste. Az Egyesült Államok energiapolitikájában megszokott elemmé vált felszólalás az új orosz gázvezetékek építése ellen azonban Bukaresttől Varsóig kiegészült a horvátországi Krk-szigeti lng-terminál népszerűsítésével.

Perry jelezte azt is, hogy Washington nemcsak szépen tud kérni. Elmondta ezt Budapesten is - árulta el az amerikai politikus és Orbán Viktor találkozóján elhangzottakat ismerő forrás a Napi.hu-nak. Az egyik oldalról David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövettel, a másikról Rogán Antal kabinet-, illetve Szijjártó Péter külügyminiszterrel kiegészült egyeztetésről tartott közös sajtótájékoztatón az amerikai miniszter enyhén fogalmazva csak a diverzifikáció fontosságáról beszélt a nyilvánosságnak.

Orbán Viktor és Rick Perry találkozója az Országházban (2018. november 13.)
MTI Fotó

"Magyarország jól felfogott gazdasági érdeke, hogy sem a saját, sem a régió, sem az Egyesült Államok gazdasági érdekeit ne sértse meg" - hangzott viszont el a keményebb üzenet a megbeszélésen. A kritika pedig két dologra vonatkozott: az USA a BRUA vezetékben a kitermelést végző Exxonon keresztül erősen érintett  valamint azt is támadta, hogy a Krk-szigeti lng-terminállal szemben Magyarország az orosz beszállítási útvonal fejlesztésében segédkezik. A Napi.hu úgy értesült, hogy négyszemközt az amerikaiak azt is egyértelműsítették: a Török Áramlat balkáni leágazásának építése ellen készek akár keményebb fellépésre is.

A magyar külgazdasági miniszter erre reagálhatott a sajtótájékoztatón, amikor jelezte: egyelőre túl költséges volna az lng beszerzése Magyarországnak, ráadásul "az orosz gáz behozatalát Közép-Európán számon kérik, miközben Nyugat-Európában óriási energetikai megállapodást készítenek elő Moszkvával." (Csak a pontosság kedvééért: az legalább is jelzésértékű, hogy a budapesti sajtótájékoztatóval egy időben, az EU mellé rendelt amerikai nagykövet, Gordon D. Sondland épp megfenyegette a berlini kormányt annak oroszbarát gázpolitikája miatt. Egy hónappal később pedig a német sajtó már az olasz Saipem és a svájci Allseas Group elleni tervezett amerikai szankciókról kezdett cikkezni.)

A horvát lng-terminálra megálmodott térségi elosztóközponttal, mely az Egyesült Államok tervei szerint a Balkán ellátását fedezhetné - ez az Oxford Institute for Energy Studies prognózisa szerint 2025-re megközelítheti a 27 milliárd köbméteres földgázigényt - van egy nagy probléma: az, hogy egyelőre csak hipotézisként létezik.

Kikötői látkép, Krk (2017)
Getty Images

A bő egy évtizede ígérgetett terminál megépülése ráadásul mára még középtávon is kérdéses, mivel időközben a görög, lengyel és litván lefejtők tényleg megépültek. A lengyelek példája miatt azonban itt és most érdemes egy kis kitérőt tenni.

Eközben Lengyelországban

A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató két megállapodást írt alá 2018 szeptemberében cseppfolyós gáz vásárlásáról amerikai szállítókkal, a Venture Global Calcasieu Pass-szal, valamint a Venture Global Plaquemines LNG-vel. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint Varsó határozott lépéseket tesz azért, hogy különböző forrásokból szerezzék be az ország gázszükségletét. Ebben az USA csak az egyik szereplő, a másik Norvégia: a Swinoujscie kikötővárosban lévő lng-terminál éves fogadási kapacitását ötmilliárd köbmétertől 7,5 milliárd köbméterig bővíthetik. A két szerződés - melyek az elsők Kelet-Európában amerikai beszállításról - egy-egy millió tonna éves lng importra szólnak a következő 20 évre.

Pior Wozniak, a PGNiG elnöke a megállapodások aláírásakor elárulta, hogy az amerikai lng több mint 20 százalékkal olcsóbb lesz az orosz gáznál, amelyből többet már nem is kérnének. A Gazprommal 2022-ben jár le Varsó szerződése, a kiváltásra pedig amerikai és norvég importot terveznek.

Norvégiából hagyományos földgáz is érkezhet majd a Baltic Pipe gázvezetéken, amelyet épp 2022-ben helyeznének üzembe. A dátum tartható - mondta a lengyel köztévének tavaly ősszel Krzysztof Tchórzewski energiaügyi miniszter. A norvég gázt Lengyelországba eljuttató csővezeték szerinte hozzájárul az orosz gázfüggőség "fájdalommentes" megszüntetéséhez. De ahhoz is, hogy új folyosót nyisson az európai gázpiacokra. A dán, lengyel és más térségbeli fogyasztókhoz eljuttatható norvég gáz mennyisége sem kevés: a Baltic Pipe éves szállítási kapacitása 10 milliárd köbméteres lesz.

Az lng-fegyver

Az lng-potenciálból tehát túlkínálat alakult ki Európának ezen a részén, és piaci alapon nem látszik, Horvátország miként szállhatna be, ha náluk még építkezni is kell. Az nem tűnik működőképes modellnek, hogy megrendelői kapacitásokat kössenek le évekre az építés fejében, pláne, hogy az eredetileg 15 milliárd köbméteres volumenről mára 5-8 milliárdra csökkentették a limitet. Az EU a kisebb kapacitás megépítését is támogatná, de dönteni kellene, hogy mit akarnak a horvátok. Ez az infrastruktúra működhetne akár úgy (is), mint az Adria kőolajvezeték, de Horvátország eljátszotta a lehetőségeit arra, hogy a régióban vezető szerepet játszva lépjen be erre a piacra, mire megérkezik a kikötőbe az lng. Kizárólag az amerikai lobbinak tulajdonítható, hogy mégis van realitása a projektnek.

A Krk-i LNG terminálból tervezett gázvezeték útvonala (ENTSOG/Kristóf Réka)

Az Egyesült Államok a palagáz-forradalmának köszönhetően 2017 óta nettó gázexportőrré vált, és mostanra megépültek azok a vezetékek is, melyeken el lehet juttatni az ország közepén lévő palagáz-kapacitásokat az lng-terminálokhoz. Így a Mexikói-öböl térségéből ma már jelentős mennyiséget tudnak exportálni. A távol-keleti piac telítése után ezért Európát is célba vették. Az amerikai lng-kivitel tizede tavaly már európai lefejtőkben végezte, de a szállított mennyiséget 2022-ig megdupláznák.

Az Amerikából behajózott cseppfolyósított gáz önmagában nem olcsóbb, mint az észak-afrikai (marokkói, algériai) lng, a norvég vagy holland, illetve orosz vezetékes gáz. Csakhogy nem is az ára számít, mert Donald Trump USA-elnök politikai termékként kezeli azt. Fegyverként, amellyel igyekszik kiszorítani az oroszokat Európából. Erre vevők Lengyelországban és Litvániában - és a horvát lefejtő megépítése is Moszkva ellenében fontos az amerikaiaknak.

Erre erősít rá az a kiszivárgott, és a Direkt36 által részletesen elemzett amerikai diplomáciai leírat is, mely szerint a Trump-kormányzat magyar kérdésekben legbefolyásosabb tisztviselője, A. Wess Mitchell külügyi államtitkár azt mondta Magyar Levente külügyminiszter-helyettesnek Washingtonban, hogy Fannon "frusztráltan jött vissza Magyarországról, mert hazánk többször módosította álláspontját Krk kapcsán". A dokumentum szerint Orbán Viktor nehezményezte, hogy az amerikaiak 20 százalékkal drágább gázt ajánlottak fel Krk-ön keresztül, mint az oroszok szerbiai javaslata.

Brüsszelből üzenik
Ha az orosz-amerikai geopolitikai pressziók nem válnak központi elemmé, akkor a Magyarországot érintő új távvezeték építésekről szóló forgatókönyvek közül az valósul meg a legnagyobb valószínűséggel, amelyet Brüsszelben támogatnak. Általános iparági vélemény, hogy az uniós gázipari szervezet (ENTSOG - Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata)  elképzelései tekinthetők támpontnak arról, milyen infrastruktúra-fejlesztési elképzelések érvényesülhetnek a következő évtizedben. A fő érv, hogy rendre csak az ENTSOG által támogatott tervek mögé kerül uniós pénzügyi támogatás. Mivel az infrastrukturális fejlesztésekre leginkább rászoruló országok  - mint Magyarország is - nemigen bővelkednek saját forrásban, az uniós támogatás döntő érvnek számít. Az ENTSOG friss jelentésében viszont kizárólag a Romániától Ausztriáig rajzolt projektben szerepel Magyarország. Ez még nem zárja ki más vezetékek megépítését, de a kétoldalú államközi megegyezésekből születendő egyéb beruházásokat saját zsebből kell majd fizetni.

Nem nekünk, nem értünk

A földgázzal rendelkező, hálózatépítésben érdekelt szereplők mind az EU gázpiacára akarnak kijutni. A lengyelek  - ha már kiépítették a kapacitásukat; ugyanúgy, mint a litvánok - az észak-déli irányba épülő gázfolyosón nem Magyarországra vagy Kelet-Európába akarnak gázt eladni, hanem inkább Németországba. A hamburgi kapacitásba lépnének be, de legalább a Baumgarten vezeték osztrák oldalán csatlakoznának az uniós gázkörbe. Ha Horvátországban végül beleállnak a 15 milliárd köbméteres lng-kapacitás megépítésébe, nem mi leszünk a célország, sőt ha úgy hozza, Magyarország akár ki is hagyható a horvát képletből.

A minél több betáplálási pont és potenciál kedvezőbb ellátási lehetőséget termet az Európai Unió számára, de Magyarország helyzete - ha nem épül olyan új vezeték, amelynek nem mi vagyunk az utolsó állomása - szinte biztosan megnehezül. Az ukrán betáplálás kedvező kondícióinak elvesztése más gázútvonalak, gázvásárlások és gázszállítások képletét hozza. Az ellátás fizikai értelemben nem jelent majd megoldhatatlan problémát, mert bár komoly költsége lehet annak, ha az osztrák határon fejleszteni kell a HAG (Hungarian-Austrian Gaspipeline) vezetéket - mivel az klasszikusan, kelet-nyugati irányba a nagyobb áteresztőképességű -, de a szlovák-magyar határkeresztező vezetékkel együtt már elegendő lehet az igények lefedésére, ám a hosszabb útvonalon szállított gáz kiszolgáltatottabb helyzetet jelent és nagyobb kockázatot. Plusz árfeszültséget is, amely leginkább a piaci áraktól a rezsiharccal elszakított lakossági gázárban jelentkezhet.

Most az látszik biztosnak, hogy Budapest bajban lesz, ha a 2019 végén tényleg leáll az ukrán gáztranzit, mert addigra se a román, se a szerb vagy horvát, "felmentést jelentő" vezeték sem épül meg. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormánynak valamilyen (vész)forgatókönyvvel kell előállnia, különben szilvesztert követően Magyarország megfizethető gáz nélkül marad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rotaryfun, 2019.02.04 16:00

"Na innen kell menekülni. " Igen annyira menekül viktor hogy még tizenmilliárdos támogatást is osztogat Ukrajnában :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.02.04 15:36

Csak semmi pánik. Épül majd még egy vezeték Szlovénia felől is, továbbá itt vannak a gáztárolók is, amik már évek óta csak félgőzzel mennek, bőven elfér még bennük gáz. A legnagyobb kockázatot éppen Ukrajna jelenti: megbízhatatlanok, háború, eladósodás, káosz. Na innen kell menekülni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.02.04 14:54

"A bő egy évtizede ígérgetett (horvát LNG) terminál megépülése ráadásul mára még középtávon is kérdéses, mivel időközben a görög, lengyel és litván (LNG) lefejtők tényleg megépültek."

És azóta is ott rozsdálnak, üresen, kihasználatlanul.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.02.04 14:30

"Oroszország hivatalosan továbbra is tartja magát ahhoz, hogy 2019. december 31-ét követően nem akarja a gázkereskedelmi láncában tudni Ukrajnát."

Igen, de közben van egy ukrán választás, amin a jelenlegi, az oroszokkal nyíltan ellenséges és minden párbeszédet elutasító, mellesleg egész Ukrajnát csődbe kormányzó bűnszervezetnek nem sok esélye van, Porosenkó "támogatottsága" kb. 6%-on áll.

"De az évek óta tartó előkészítés ellenére sem tudni, tényleg elindult-e már az építkezés. Ennek egyik oka, hogy Dánia úgy döntött, mégsem engedi be a felségvizeire az új vezetéket."

Az építkezés (az Északi Áramlat 2-é) javában folyik, a dán felségvizekre még valóban nem adták ki az engedélyt, de azok egy kisebb nyomvonal-módosítással elkerülhetők.

https://www.neweurope.eu/article/gazprom-and-omv-keep-nord-stream-2-construction-on-schedule/

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2019.02.04 14:14

@Nyugatos_szolasszabadsag: Amit összehablatyoltál annak mi köze van ehhez ?
"Ha az oroszok valóra váltják fenyegetésüket, és 2019 végén elzárják az ukrán vezetékeket"
Hol van ebben az EU ? Nem az eu zárja el a csapot :)
Azt ordítoztátok évek óta hogy állítsuk meg Brüsszelt ? Nem ezzel plakátoltátok tele az országot évente többször ? Azzal a pénzzel sem tudnak a narancsok elszámolni amit eddig kaptak, sőt nem is akarnak, akkor miért adnának erre is Brüsszelből ? Volt a vajdátoknak 8 éve hogy rendezze a gázügyet, rendezte is..... Így :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html