Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A 26 európai NATO-országnak százmilliárd dollárral, átszámítva nagyjából 28 ezer milliárd forinttal kellene emelnie a védelmi kiadásait ahhoz, hogy teljesíteni tudja a tagállamok számára előírt szintet. Ez a GDP arányában két százalék. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete kedden mutatta be legfrissebb Military Balance című több mint 500 oldalas kiadványát, amelyben kiszámolták az előbb említett összeget.

John Chipman, a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet vezetője szerint "a védelmi kiadások hosszú éveken keresztül tartó csökkenése után 2015-ben megállt ez a folyamat, 2008 óta először. Azonban még így is, 2015-ben a NATO 26 európai tagja közül mindössze négy teljesítette a GDP két százaléknak megfelelő kiadási célt."

Ez a négy állam Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Észtország. A további 22 állam a kiadvány adatai szerint átlagosan 1,1 százalékot fordított erre a területre. Az átlagtól elmaradt Csehország, Spanyolország, Belgium és Magyarország is.

Az 1,1 százalékot teljesítő országoknak összességében mintegy 45 százalékkal kellene növelniük kiadásaikat, hogy elérjék a meghatározott szintet - folytatta a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón John Chipmant, hozzátéve, hogy a NATO védelmi miniszterek mai, brüsszeli ülésén is téma lesz a védelmi kiadások kérdése, ahogy minden bizonnyal szó esett múlt héten Amszterdamban is, ahol az uniós tárcavezetők találkoztak.

Az ülésen részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki pozitív jelnek nevezte, hogy már nem csökkennek a kiadások, amit nagyon fontosnak nevezett, de hozzátette, hogy ez csak az első lépés. Az Intézet tanulmánya szerint mindeközben Oroszország GDP-arányos védelmi kiadásai markánsan emelkednek, bár ebben szerepe volt az orosz gazdaság tavalyi recessziójának, vagyis a nominális GDP-érték visszaesésének is. Moszkva belépett azon kevés állam közé, amelyek GDP-jük öt százalékánál többet fordítanak védelmi célokra. Az ázsiai országok pedig évente 100 milliárd dollárral fordítanak többet biztonságukra, mint a NATO európai tagjai. Éppen ezért a kutatók szerint most már korántsem annyira magától értetődő a nyugati világ védelmi kapacitásának technológiai fölénye, mint az elmúlt évtizedekben.