Sokkal több pénzt akar a NATO

Százmilliárd dollárral kellene emelniük az európai NATO-tagállamoknak éves védelmi költségvetésüket a hazai össztermék két százalékában vállalt minimális szinthez - állapította meg a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet.
Inforádió, 2016. február 10. szerda, 10:21
Fotó: Reuters

A 26 európai NATO-országnak százmilliárd dollárral, átszámítva nagyjából 28 ezer milliárd forinttal kellene emelnie a védelmi kiadásait ahhoz, hogy teljesíteni tudja a tagállamok számára előírt szintet. Ez a GDP arányában két százalék. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete kedden mutatta be legfrissebb Military Balance című több mint 500 oldalas kiadványát, amelyben kiszámolták az előbb említett összeget.

John Chipman, a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet vezetője szerint "a védelmi kiadások hosszú éveken keresztül tartó csökkenése után 2015-ben megállt ez a folyamat, 2008 óta először. Azonban még így is, 2015-ben a NATO 26 európai tagja közül mindössze négy teljesítette a GDP két százaléknak megfelelő kiadási célt."

Ez a négy állam Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Észtország. A további 22 állam a kiadvány adatai szerint átlagosan 1,1 százalékot fordított erre a területre. Az átlagtól elmaradt Csehország, Spanyolország, Belgium és Magyarország is.

Az 1,1 százalékot teljesítő országoknak összességében mintegy 45 százalékkal kellene növelniük kiadásaikat, hogy elérjék a meghatározott szintet - folytatta a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón John Chipmant, hozzátéve, hogy a NATO védelmi miniszterek mai, brüsszeli ülésén is téma lesz a védelmi kiadások kérdése, ahogy minden bizonnyal szó esett múlt héten Amszterdamban is, ahol az uniós tárcavezetők találkoztak.

Az ülésen részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki pozitív jelnek nevezte, hogy már nem csökkennek a kiadások, amit nagyon fontosnak nevezett, de hozzátette, hogy ez csak az első lépés. Az Intézet tanulmánya szerint mindeközben Oroszország GDP-arányos védelmi kiadásai markánsan emelkednek, bár ebben szerepe volt az orosz gazdaság tavalyi recessziójának, vagyis a nominális GDP-érték visszaesésének is. Moszkva belépett azon kevés állam közé, amelyek GDP-jük öt százalékánál többet fordítanak védelmi célokra. Az ázsiai országok pedig évente 100 milliárd dollárral fordítanak többet biztonságukra, mint a NATO európai tagjai. Éppen ezért a kutatók szerint most már korántsem annyira magától értetődő a nyugati világ védelmi kapacitásának technológiai fölénye, mint az elmúlt évtizedekben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RealMan, 2016.02.10 12:31

Ez nem a bölcsöde, itt nem lehet kilépni. Talán kevesebbet kellene elsikkasztani és kivinni az országból. Bevételezni szeretnek, kiadni nem, Simicskának igaza volt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw2, 2016.02.10 12:30

@Daniel Dakota: szerintem meg kilépés helyett sürgősen el kellene kezdeni hadsereget fejleszteni, mind állomány, mind eszköz, mind hazai fejlesztés/gyártás szintjén. Az utóbbi kettő összekapcsolva a GDP-t is növelné.
Nem a NATO miatt, magunk miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2016.02.10 11:29

@Daniel Dakota: egyéb jó ötlet?
és mi lenne a terved miután kiléptünk?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Daniel Dakota, 2016.02.10 11:14

Szerintem, inkább lépjünk ki.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html