Soros György Budapesten: az EU elért az út végére

Az EU válsága egy bankválságból indult, amit államadóssággá alakítottak, és ez mostanra egy politikai válsággal is kiegészült és az unió egységét is kikezdte. Vagyis valós kockázattá vált, hogy a mostani folyamatok során a politikai integrációt is lerombolják az unióban - mondta Soros György a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában.
Szabó Zsuzsanna, 2011. november 3. csütörtök, 18:29
Fotó: Napi.hu

A pénzügyi válsággal a gazdasági "fellendülés-visszaesés" (boom-bust) ciklusa egybeesett a politikai fellendülés-visszaesés ciklussal, erősítve a lefelé ívelés trendjét. A 2008-as válság után az Európai Unió hosszú évtizedek integrációs szakasza egy dezintegrációs folyamattá alakult át, ami ma már valós veszélyként jelenik meg és egy önromboló mechanizmust indíthat be - mondta a magyar származású amerikai milliárdos befektető, aki a CEU-n tartott előadásában az általa kidolgozott reflexivitás elméletéről beszélt az európai uniós válságra vonatkoztatva.

A döntéshozók minden áron ahhoz a status quo-hoz ragaszkodtak, amelyről maguk is tudták, hogy nem jó, minden áron meg akarták azt megvédeni, ezzel azonban csak súlyosbították a helyzetet. A fiskális unió felé vezető úton a következő lépés megtételét - egy közös pénzügyminisztérium kialakítását, aminek az "embriója" az EFSF lehet - a politikai környezet nem tette lehetővé. Az európai vezetők tudták, hogy az eurózóna jelenlegi berendezkedése tökéletlen, de arra számítottak, ha eljön az idő, még mindig előreléphetnek politikailag. A döntésekkel időt akartak nyerni, ami egy pénzügyi válságban általában működhet, de ebben az esetben az idő a döntéshozók ellen dolgozott - mondta Soros.

Az eurózóna egyik csapdájaként említette Soros, hogy az Európai Központi Bank egyenlő feltételekkel fogadta el az egyes tagországok által kibocsátott kötvényeket, kockázatmentes befektetésnek minősítve mindegyiket, a görögöt éppúgy, mint a németet. Ám az egységesülő kamatráták különböző kockázatokat fedtek - mondta Soros azt ecsetelve, hogyan dagadt hatalmasra a görög gazdaság válsága és alakult át eurózónás krízissé.

Soros pozitívumként utalt arra, hogy a válságkezelés során Németország hozzáállásában fordulat következett be: ahhoz a korábbi véleményhez képest, miszerint a válság kitörését követően kijelentették, hogy nem szabad engedni, hogy még egy nagy pénzintézet bedőljön, de ezt minden tagállamnak saját magának kell megoldania, eljutottak addig a felismerésig, hogy az euró nem tökéletes konstrukció, de az euróövezet szétesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járna. Emiatt pedig elkötelezettebbé váltak a közös valuta megmentése ügyében.

Németország vezető pozícióba került, ő diktál jelenleg. Ezt a szerepet szerette volna elkerülni korábban - jegyezte meg Soros - de mivel Németország Európa legnagyobb és legjobb állapotban lévő gazdasága, belekényszerült ebbe a helyzetbe. Soros azonban hibának nevezte azt a hozzáállást, hogy Németország minden tagállamtól elvárná, hogy Németországgá váljon. Ez nem lehetséges - tette hozzá.

Túl kevés, túl későn

A unió válságkezelésére utalva - ahogy azt korábban is hangoztatta már - megjegyezte: a döntéshozók mindig túl keveset tettek és későn, így a válság csak súlyosbodott. Ha a legutóbbi cselekvési tervben felvázoltakat hamarabb lépik meg, akkor a görög válságot könnyen meg lehetett volna oldani. A görög adósságteher azonban csak nőtt és a megoldás is egyre drágább lett.

A guru szerint a döntéshozók - bár már láthatóak változások - még mindig nem akarnak a realitásokkal szembe nézni, ám ez még nem jelenti azt, hogy nem fogják a helyes lépéseket megtenni. Viszont minél tovább várnak, annál többe fog kerülni - jegyezte meg. A halogatással most viszont elértek az út végére - jelentette ki a befektetési szakember.

Soros a jelenlegi eurózónás válság kezelésével kapcsolatban megjegyezte: a döntéshozóknak nincs más választása, mint az eurót megvédeni, nem lehetséges mindent, amit eddig elért az EU, "visszacsinálni". A pénzügyi rendszer ugyanis összeomolhat.

 

Reuters

 

Reflexivitás elmélet
A reflexivitás fogalma globális pénzpiac működését leíró paradigma, mely szerint a piaci egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki.
Az elmélet szerint a valóság tapasztalati érzékelését (percepció) és a valóságot kétirányú, reflexív kapcsolat köti össze. Ez kezdetben önerősítő, majd végül önpusztító fellendülés/hanyatlás folyamatok, illetve buborékok kialakulását eredményezheti.
A reflexivitás paradigmája tagadja azt az elméleti és a nemzetközi pénzügyi rendszer irányítása során gyakran - hallgatólagosan - elfogadott tételt, mely szerint a pénzpiacok mindig az egyensúlyi helyzet felé tartanak. A reflexivitás elméletét Soros György dolgozta ki első munkájában, a Pénz alkímiájában (1987).

Soros az EU mentőterveiről

A befektetési szakember korábban már adott annak a véleményének hangot, hogy az uniós döntéshozók által kidolgozott cselekvési terv ismét túl kevés és túl késői is. Az intézkedések hibájaként említette korábban, hogy az alapvető kérdéseket nem rendezték. Soros szerint egyértelmű ugyanis, hogy Görögország fizetésképtelen és fenntarthatatlan a felhalmozott és még mindig halmozódó adósságállomány.

Soros a Napi Gazdaság Online kérdésére válaszolva - korábbi kijelentéséhez hasonlóan - hangsúlyozta: a görög államadósságot csökkenteni kell,  de szerinte az uniós döntéshozók által javasolt 50 százalékos haircut valójában alig 20 százalékos adósságcsökkenést jelent, hiszen csak a magánszektorra vonatkozik.

Soros azonban figyelmeztetett: valós kockázata van egy görög rendezetlen csődnek. Görögország problémáját viszont rendezett csődben kell megoldani. A hitelezőket meg kell védeni - hangsúlyozta. Ha ez nem történik meg, akkor nemcsak Görögországban, de más országokban is megrohanhatják a bankokat.

Mit kellene tenni?

A befektetési guru még az uniós cselekvési terv előtt azt is felvázolta, hogy az eurózóna miként juthatna ki arról az aknamezőről, amin a válság megoldásának keresése során lépked. Ezeket a lépéseket lényegében megismételve mostani előadásában is elmondta: először a piacokat kellene lenyugtatni, úgy, hogy az uniós döntéshozóknak egységesen kellene kiállniuk és prezentálniuk azokat az eszközöket, amellyel a szükséges intézkedéseket végre tudják hajtani. Most azonban ez az egység nem látszik - mutatott rá Soros.

A CEU-n elhangzott előadásában ismét kiemelte, hogy a legutóbb bejelentett intézkedések sem a jó út felé mutatnak: most ugyanis a bankokat akarják feltőkésíteni és az államkötvényeket garantálni, miközben a bankrendszert kellene először biztosítani az EFSF-en keresztül és csak a válság enyhülésekor feltőkésíteni a pénzintézeteket. Sokkal olcsóbb lenne mindezt azután megtenni, miután az állampapírok és a banki részvények árfolyama is visszatér egy normális szintre. Erről bővebben itt olvashat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

yooseph, 2011.11.04 14:57

Lassan és tagoltan, mint Medgyesi Péter: útelágazódáshoz érkeztünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

alfa2, 2011.11.04 10:41

Én nem szidom, de nem is isteníteném. Mert egyszer nagyon bejött neki? Arról persze hallgat, hogy most például nagyon korán szállt ki az aranyából. Ezzel kéne "dicsekedni", nem az EU-nak osztani az észt. A vagyonához gratulálok, de az állandó szereplési viszketegsége irritál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Emerico, 2011.11.04 06:13

Szerintem pedig az EU és főleg az euro-övezet elérkezett az út elejére. Amit eddig összebarkácsoltak, az csak egy látszat dolog volt. Egy ködre vetített kép, amit szeretnének elérni. Az euro-övezeti államok is ragaszkodtak eddig a saját szuverenitásukhoz, ez a mostani válsággal befejeződött.
Nem tudnak kilábalni az egyes országok a válságaikból úgy, hogy csak a saját érdekeiket nézik. Most kiderül, hogy Görögország belátja-e, talán elkezdődött, ha nem akkor kirúgják őket és senkinek nem fog fájni, csak nekik.
A legnagyobb szar az ami összekovácsolja az embereket egy cél érdekében, most a legnagyobb kakiban vagyunk, aki itt kifelé tekintget, az nem való a csapatba. Az EU-t olyan országokból kell összekovácsolni, amelyek évezredes szuverén történelemre tekintenek vissza, ezeket kellene úgy kezelni, hogy összeegyeztethető legyen a többi állam gondolkodásával, érzelmeivel. Nem könnyű, talán lehetetlen is. Hát hamarosan kiderül.
Soros pedig nem hülye gyerek, de nagyon amerikai, az ott működő mechanizmusok évtizedek alatt alakultak ki, véres polgárháborúban harcolták ki az egységet. Szóval Soros maradjon a kaptafánál, osztogassa az okosságait odahaza (USA). És ne akarja megmondani egy amerikai, hogy itt Európában mit kell csinálni, még ha igaza is van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

razarus, 2011.11.03 21:37

A Soros-t szidoknak fel szoktam hozni Hofi Gezank hires mondatat:
"Az a korrupcio, amibol kihagynak!"
Ez szokott hatni. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

levai jozsef, 2011.11.03 21:19

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html