Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kína útválasztása jelenti a fő bizonytalanságot a világgazdaság közeljövője szempontjából - véli Soros György magyar származású üzletember, akit sikeres spekulációi alapján sokan befektetési gurunak tartanak. A szakértő szerint megoldatlan ellentmondások feszülnek a pekingi vezetés politikájában, amelyek nem jó irányú feloldódása súlyos következményekkel járhat Kínában, és áttételesen a világgazdaságban - idézi a CNBC Soros internetes bejegyzését a Project Syndicate weboldaláról.

A kínai döntéshozók jól tették, hogy elsőbbséget adtak a gazdasági növekedés élénkítésének a strukturális reformok végrehajtásával szemben, mivel ha az utóbbi együtt jár a költségvetési megszorításokkal, az deflációhoz vezethet - fejtegeti. Ugyanakkor van egy önellentmondás a jelenlegi politikában, nevezetesen az, hogy ha beindítjuk a gazdaság motorjait, akkor ez magával hozza az eladósodás exponenciális növekedését, ami legfeljebb néhány évig tartható fenn.

Rángatás

A kínai jegybank 2012-ben lépéseket tett az adósság növekedésének megfékezésére, ám amikor a hitelkiáramlás lassulása elkezdte fojtogatni a gazdaságot, a kormány közbelépett. Peking 2013 közepén elrendelte, hogy az acélipari cégek fűtsék fel a nagyolvasztókat, a jegybank pedig könnyítsen a nehézipari és feldolgozóipari fellendüléshez szükséges kölcsönök feltételein. Ez adott némi lendületet a gazdaságnak.

Ugyanakkor a hitelfüggőséget jól illusztrálta az állami számvevőszék 2013 végén megjelent jelentése, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a helyhatóságok adóssága három év alatt több mint kétharmadával emelkedett. Erre is gondolhatott Soros, amikor arról írt, hogy az új gazdasági modellre való áttérés a gazdasági mellett politikai reformokat is feltételez.

Kardcsörtetés jöhet

Ha nem sikerül végrehajtani ezt a kettős átalakulást, az alááshatja az ország politikai vezetésébe vetett bizalmat, ami elnyomó lépésekhez vezethet a belpolitikában és a katonai kardcsörtetés felerősödéséhez külföldön. Soros szerint a kínai szárazföld pénzügyi viszonyai némileg emlékeztetnek az USA-ban 2008-ban kirobbant jelzálogpiaci válság előtt kialakult helyzetre. Ugyanakkor elismeri, hogy két nagyon különböző rendszerről van szó.

A kínai kormány közvetlen ellenőrzése alatt tartja a gazdaságot, ami az amerikairól nem mondható el. Az Egyesült Államokban a pénzpiacok alakulása tartja befolyása alatt a politikai küzdelmeket, míg Kínában az állam tulajdonában vannak a bankok és a vállalati szféra nagy része. A kommunista párt ellenőrzi az állami tulajdonú cégeket - érvel Soros.