Az eurózóna már pontosan az ellentéte annak, ami a célja volt - írja Soros György üzletember-filantróp egyebek mellett a hvg.hu-n megjelent írásában, amelyben Európa jövőjével kapcsolatos aggályait és reményeit osztja meg az olvasókkal. A 2008-as válság után viszont az eurózóna úgy alakult át, hogy a hitelező államok diktálhatták a feltételeket az adósoknak, akik képtelenek voltak azoknak megfelelni. A megszorítások erőltetése gyakorlatilag lehetetlenné tette a gyenge országoknak, hogy kinőjék gondjaikat.

Soros szerint a brexit egész biztosan pusztító hatással lesz mindkét félre. Nagy-Britannia elszakadásának rendezése elvonja az EU figyelmét a saját válságáról. Ráadásul mindez nyilván tovább tart majd, mint az erre szánt két év. Öt esztendő a valószínű, ami a politikában egy örökkévalóság.

Nem jó a két sebesség

Az EU olyan szervezet, amelyben az eurózóna a mag, a többi tag pedig alacsonyabb rendű. Ez így nem maradhat. Az euró megoldhatatlan problémái nem verhetik szét magát az uniót. Emellett az eurózóna és az EU közötti különbség tisztázatlansága ennél nagyobb bajról árulkodik: arról a feltevésről, hogy a tagállamok különböző sebességgel, de ugyanazon cél felé haladnak. Ehhez képest egyre több ország nyíltan visszautasítja a szorosabb európai integrációt.

Az üzletember kifogásolja, hogy Európának még mindig nincs egységes bevándorláspolitikája. Minden ország a saját vélt érdekei alapján cselekszik, sokszor más tagállamok ellenében. Angela Merkelnek igaza volt: a menekültválság elpusztíthatja az EU-t. De feladni nem szabad. Ha erre a problémára sikerül hatékony és értelmes választ adni, abból új, pozitív lendület alakulhat ki - véli Soros György.

Alulról szerveződők

Pozitív fejleménynek látja, hogy Hollandiában és Franciaországban EU-párti politikusok győztek. Emellett erősítik reményeit a spontán, alulról szerveződő kezdeményezések, amelyekben főleg az ifjúság vesz részt. Ilyen a Pulse of Europe mozgalom, amely novemberben indult Frankfurtból, és mára 120 várost ért el a kontinensen; a Best for Britain az Egyesült Királyságban; és ilyenek az ellenállási mozgalmak, amelyek a lengyel Jog és Igazságosság pártja uralmával, valamint Orbán Viktor miniszterelnök kormánypártjával szemben szállnak síkra.

Orbán meglepődhetett

A magyar ellenállás valószínűleg éppúgy meglepi Orbánt, ahogy engem - folytatja cikkét Soros György. Orbán azon van, hogy politikáját a velem folytatott személyes konfliktusra fűzze fel. Saját magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekulánsnak, aki valami homályos, ám gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy Európát illegális bevándorlókkal árasszam el.

De az igazság az, hogy én a Közép-európai Egyetem (CEU) büszke alapítója vagyok, amely 26 év után a világ legjobb 50 egyeteme között szerepel számos társadalomtudományi képzésével. A CEU támogatásával lehetővé tettem, hogy megőrizze akadémiai szabadságát minden befolyással szemben, beleértve a magyar kormányt, vagy akár az alapítóját magát.

Két tanulságot vontam le ebből. Az egyik, hogy a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. Másrészt megtanultam, hogy a demokráciát nem lehet külföldről szállítani. Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán maffiaállamának szemfényvesztésével és korrupciójával - fogalmazott Soros György.