Korszakalkotó megállapodáshoz vezethet az ENSZ hétfőn kezdődő párizsi klímacsúcsa: a résztvevő államok több mint két évtizedes vonakodás után megállapodhatnak abban, hogy a következő évtizedben csökkentik az üvegház hatású gázok kibocsátását - írja a Bloomberg. A tanácskozáson képviselteti magát a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 minden tagállama. Összesen a 130 kormány vezetője utazhat el a francia fővárosba a kéthetes tanácskozás ideje alatt.

Nem könnyíti meg a szervezők dolgát, hogy ilyen nagy diplomáciai esemény 1948 óta nem volt Franciaországban. Helyzetüket tovább nehezítette a november 13-ai terrortámadás, ami a korábban tervezett biztonsági intézkedések megszigorítására késztette a hatóságokat. Több ezer rendőrt és katonát vezényelnek az utcákra és a rendezvénynek helyet adó épületekbe, és lemondták a környezetvédő szervezetek tüntetéseit, amelyeket a tanácskozás idejére szerveztek.

Kapcsolódó

Kétszeres növekedés

A terrorveszély miatt várhatóan idegesebb lesz a hangulat - véli Yvo de Boer, az ENSZ korábbi klímaügyi főmegbízottja -, ám a klímaváltozás megfékezése már a párizsi tragédia előtt is súlyos problémaként nehezedett a világ országainak vállára, és ez semmit sem változott. Most sokkal jobbak az esélyei egy átfogó megállapodás aláírásának, mint 2009-ben, az ENSZ előző hasonló csúcsán, amely keserű csalódással végződött.

Az egyik biztató fejlemény, hogy hat éve Koppenhágában csupán 80 ország tett ígéretet az üvegház hatású gázok kibocsátásának visszafogására, míg most 170 állam vezetője érkezik úgy a tanácskozásra, hogy országa vállalt valamit ezen a téren. A politikusok elszántságán kívül javítja az előrelépés esélyét, hogy a zöldenergia az elmúlt fél évtizedben versenyképessé vált hagyományos versenytársaival szemben - mondja Fatih Birol, az IEA energiapolitikai tanácsadó cég igazgatója.

Zöldárzuhanás

A világ országai egyre intenzívebben fektetnek be az alternatív energia felhasználásába, főként a feltörekvő országokban. India például ötszörösére emelte a napenergiával kapcsolatos terveit. Eszerint 2022-re 100 gigawattnyi napsütésre támaszkodó energiatermelő kapacitást akarnak kiépíteni. (Paks kapacitása két gigawatt - a szerk.)

A szélturbinák ára megawattonként átlag 870 ezer euróra (935 ezer dollár) csökkent a 2009-es 1,2 millióról - derül ki a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) részlegének adataiból. A napelemek ára wattonként 65 százalékkal csökkent a hat évvel ezelőtti két dollárról - állítja Jenny Chase, a BNEF napenergiával foglalkozó elemzője. Az utóbbiak többségének legfontosabb alapanyaga, a poliszilícium ára az elmúlt hetekben kilogrammonként 14,76 dollárra esett, ami a 2009. decemberi ár negyede.

Beköszönt a paritás

Brazíliában, Chilében, illetve az USA Texas és Oklahoma államának legszelesebb vidékein a szárazföldön létesült szélfarmok olcsóbban termelnek a fosszilis üzemanyagokra épülő erőműveknél - mondja Amy Grace, a BNEF szélenergia-elemzője. A legnagyobb európai piacokon, például Nagy-Britanniában és Németországban a legjobb szélenergia-projektek a szén-dioxid-kibocsátást terhelő költségének figyelembevételével versenyképesek az új szén- és gázerőművek építésével.

A szén és az olaj alkonyának első árnyai már megjelentek a pénzpiacokon is. Ma már összesen 2,6 ezer milliárd dollár vagyont kezelő befektető mondja azt, hogy visszavonja tőkéjét a fosszilis energiahordozók piacáról, míg egy évvel ezelőtt csak 50 milliárdnyi eszköz kezelője nyilatkozott így. A 2014-et megelőző öt évben 1,46 ezer milliárd dollár áramlott a zöldnergia-projektekbe szemben az ezt megelőző fél évtized 802 milliárdjával.

Az olajipar megosztott: az európai multik - szakítva amerikai társaikkal - elfogadták azt az elvet, amely szerint a szén-dioxid-szennyezést költségekkel kell terhelni.

Pozitív árukapcsolás

A kormányok ma már össze tudják kapcsolni a károsanyag-kibocsátás csökkentésének célját a zöldenergia fejlesztésével - foglalja össze a lényeget Anders Runevad, a Vestas Wind Systems A/S szélkerékcég vezérigazgatója. Ezzel a nemes cél már ésszerű költségekkel is elérhetővé vált - teszi hozzá Amber Rudd, a brit kormány klímamegbízottja.

A Bloomberg cikke szerint a politikai hangulat változásában fordulatot hozott Barack Obama amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-pin tavaly novemberi vállalása. Eszerint a világ két legnagyobb szén-dioxid-szennyező országa korlátozni fogja kibocsátását. A feltörekvő országok részvétele kulcsfontosságú, mivel az elmúlt huszonöt évben durván megnőtt a súlyuk a probléma okozásában.

Kattintson a nagyításhoz!

A világ szén-dixid-kibocsátásából az USA és Európa összesen 32 százalékért volt felelős 1990-ben, míg India és Kína bő 13 százalékkal járult hozzá ehhez. Az arányok 2012-re megfordultak: az USA és Európa súlya bő 18 százalékra esett vissza, míg Kína és India mutatója 31 százalék fölé nőtt.

Melegebb lesz

A Climate Action Tracker független elemzőeszköz most az mutatja, hogy az évszázad végére 2,7 Celsius-fokkal nőhet a Föld légkörének hőmérséklete. Ez jobb a 2009-es előrejelzésnél, amely 3,5 fokos felmelegedést jelzett, ám elmarad a tudósok által még éppen elviselhetőnek tartott két foktól, illetve az olvadó jég okozta tengerszint-emelkedéstől tartó szigetországok 1,5 fokosok limitjétől. Ha figyelembe vesszük az államok eddig elfogadott vállalásait, akkor 3,6 Celsius-fokkal mehet feljebb a hőmérséklet.

Egy utazáson vagyunk, amelynek vannak ellenőrzőpontjai - fejtegeti Christina Figueres, a párizsi konferencia szervezéséért felelős ENSZ-diplomata. Ezeken mérhetjük le, hogy közelebb kerültünk-e a célunkhoz. A jövő heti tanácskozás résztvevői nem fognak olyan nagy változtatásokat vállalni, amelyek garantálnák, hogy csak két fokkal nőjön a légkör átlaghőmérséklete 2100-ra, de biztosan tesznek olyan lépéseket, amelyek közelebb vihetnek ennek a célnak az eléréséhez - teszi hozzá az elmúlt öt év fejleményeinek tükrében indokoltnak tűnő optimizmussal.

Nem érdekli az embereket

Az emberek kevesebb mint fele véli úgy, hogy a klímaváltozás nagyon komoly probléma - derül ki egy felmérésből, amelyet a BBC megrendelésére a GlobeScan közvélemény-kutató intézet végzett a világ 20 országában. A 2009-es koppenhágai klímacsúcs előtti készült hasonló vizsgálat válaszadóinak még 63 százaléka vélekedett így. Felére csökkent azoknak az országoknak a száma is, amelyek lakóinak többsége támogatja, hogy kormánya - a világ többi államainak vezetőivel együtt - ambiciózus intézkedési tervet fogadjon el a globális felmelegedés megelőzése érdekében. (Franciaország, Kanada, Nagy-Britannia és Spanyolország ez a négy állam.) A szakértők azzal magyarázzák a változást, hogy az elhúzódó gazdasági válság okozta nehézségek minden egyéb problémát háttérbe szorított az emberek gondolkodásában.