Államcsínnyel vádolják a katalán vezetőket

Államcsínyt követtek el a vádlott katalán függetlenségi vezetők - állítják az ügyészek, akik kedden mondták el záróbeszédeiket a madridi legfelsőbb bíróságon.
Szász Péter, 2019. június 4. kedd, 21:12
Fotó: AFP

A 12 katalán politikus és civil szervezeti vezető elleni per négy hónappal ezelőtt vette kezdetét a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkolló függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt - írja az MTI.

"A lázadás fő motorja" Oriol Junqueras egykori katalán elnökhelyettes volt - jelentette ki Javier Zaragoza ügyész, fenntartva a 25 éves börtönbüntetésre vonatkozó kérelmet a másfél éve előzetes letartóztatásban lévő politikussal szemben.

Az ügyész álláspontja szerint a per során is bebizonyosodott, hogy az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás bűncselekménye megtörtént. Ennek feltétele a spanyol büntetőtörvénykönyvben az erőszak megvalósulása, amelynek bizonyítása az ügy egyik kulcseleme.

Jaime Moreno, az ügyész hangsúlyozta: mi sem bizonyítja jobban az erőszakot, minthogy 93 rendfenntartó és mintegy ezer civil sérült meg az utcai események során, amelyekért a vádlottak felelősek, hiszen ők idézték elő a kialakult helyzetet. Annak ellenére döntöttek az illegális népszavazás megrendezése mellett, hogy világos figyelmeztetést kaptak a katalán és spanyol rendőri vezetőktől az erőszakos incidensek veszélyéről.

Az ügyészek, ahogy a per során többször, úgy most is kiemelték: a vádlottak nem politikai elveik, hanem tetteik miatt kerültek bíróság elé.

Az ügyészséggel ellentétben továbbra sem látja bizonyítottnak az erőszakot, és így a lázadás bűncselekményét sem a spanyol igazságügyi minisztérium alá tartozó, az állam és intézményeinek jogi képviseletét ellátó testület (Abogacía del Estado), amely az enyhébbnek számító zendülés bűncselekménye miatt kért büntetést a katalán függetlenségi politikusokra.

Utóbbi nem államrend elleni, hanem közrendellenes bűncselekmény, amelyért legfeljebb 12 éves szabadságvesztés szabható ki.

A most záruló tárgyalási szakaszban a bíróság meghallgatta a vádlottakat, több száz tanút, például Mariano Rajoyt, aki a per alapját képező események idején Spanyolország miniszterelnöke volt, továbbá szakértőket, valamint megvizsgálta a bemutatott bizonyítékokat, köztük számos videofelvételt.

A vád képviselői után a védelem záróbeszédeivel fejeződik be a per eme szakasza, várhatóan a jövő héten. Az ítélet őszre várható.

A 12 vádlott közül kilencen vannak előzetes letartóztatásban, akik közül öten képviselői mandátumot nyertek a spanyol törvényhozásban az április 28-i spanyol parlamenti választásokon. Oriol Junqueras emellett brüsszeli képviselői helyet is szerzett a május 26-i európai parlamenti választáson.

Noha a vádlottak rendkívüli bírósági engedéllyel még részt vehettek a választásokon és képviselői esküjüket is letehették, a parlament elnöksége azóta felfüggesztette mandátumaikat arra hivatkozva, hogy a képviselők előzetes letartóztatásban vannak.

Ebben a perben nem állt bíróság elé Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagja, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük, így haza sem térhetnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK