Az Európai Unió 27 tagállama kedden jóváhagyta a Nagy-Britanniával mint unión kívüli országgal kialakítandó jövőbeni kapcsolatokra összpontosító tárgyalási álláspontját, amellyel felhatalmazta az Európai Bizottságot a tárgyalások jövő héten esedékes megkezdésére.

Barnier az európai ügyekkel foglalkozó tanács ülését követően tartott sajtóértekezletén azt mondta, az EU tíz tárgyalócsoportot tervez létrehozni, amelyek párhuzamos egyeztetéséket folytnak majd egyebek mellett a kereskedelmi kérdésekről, a védelem- és biztonságpolitikai együttműködésről, a külpolitikát érintő feladatokról és más területekről.

Kijelentette, az unió ragaszkodni fog elképzeléseihez, és nem fog minden áron, és a lehető leghamarabb megállapodásra törekedni Londonnal. Ragaszkodni fog egyebek mellett egy "méltányos és kiegyensúlyozott", vámmentes és kvóták nélküli szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásához Nagy-Britanniával, illetve a kemény határellenőrzés visszaállításának elkerüléséhez az Ír-szigeten.

Rövid és kemény sorozat jön

A jövőbeli gazdasági partnerséget szilárd kötelezettségvállalásoknak kell alátámasztaniuk, amelyek a gazdaságot illetően egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a nyílt és tisztességes verseny számára - idézi az MTI. A halászat vonatkozóan a jövőbeli partnerségnek meg kell őriznie kölcsönös hozzáférést a halászati vizekhez.

"Nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre, amely időszak alatt nem lehet mindennek a végére járni. Az Európai Unió részéről azonban mindent megteszünk a nagyon nehéznek ígérkező tárgyalások sikere érdekében" - fogalmazott.

Szavai szerint az uniós bizottság reméli, hogy a megbeszélések a kölcsönös bizalom jegyében folynak majd a David Frost, a brit kormány főtárgyalója vezette tárgyalócsoportokkal, figyelembe véve és tiszteletben tartva a mindkét fél által már elfogadott feltételeket.

Barnier tájékoztatása szerint a hét közepéig tartó brüsszeli megbeszéléseket követő második tárgyalási fordulóra szintén márciusban, de Londonban kerül majd sor.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból, ezzel december 31-ig tartó átmeneti időszak vette kezdetét.
Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Az átmeneti időszak egy alkalommal - egy vagy legfeljebb két évvel - meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél július 1. előtt megállapodik, de Boris Johnson brit kormányfő korábban kijelentette, hogy erről szó sem lehet.

Az átmeneti időszak célja, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól, legfőképpen a kereskedelem területén.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.