Brüsszel bekeményít a magyar kormánnyal szemben

Indoklással ellátott vélemény kiküldésével az Európai Bizottság (EB) a második szakaszba lépteti a Stop, Soros! törvénycsomag, és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást - értesült brüsszeli forrásokból a Népszava.
Domokos László, 2019. január 22. kedd, 09:23
Fotó: MTI/EPA

A döntés nyilvánosságra hozatala csütörtökön várható - írta a napilap. Az EB tavaly júliusban, elindítva az eljárást, felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. Brüsszel szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal a Stop, Soros! néven emlegetett törvénycsomag, és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja, ha civil szervezetek nevében bárki segítséget nyújt menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó embereknek.

A felszólító levélben az EB két hónapot adott a magyar hatóságoknak a válaszadásra. A kormány azonban szeptemberben bejelentette: nem vonja vissza és nem módosítja a jogszabályokat.

Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket érintő magyar migrációs különadóra vonatkozó szabályozást, hivatalos nevén a "Stop Soros" törvénycsomagot, mert az sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte 2018. decemberében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság közös állásfoglalásban.

A testület szerint komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. Az olyan nyilvánvalóan semleges eszköznek mint egy új adó felhasználása egyéneknek vagy szervezeteknek az általuk képviselt nézetek miatti megbüntetésére a szakértők szerint ellentétes a hatóságok által nem kedvelt csoportok szólás- és egyesülési szabadságával.

A különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek (ngo-k) abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.

A Velencei Bizottság szakértői hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is.

HOZZÁSZÓLÁSOK