Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Úgy tűnik, Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöki túléli azt a vezetési válságot, amelyet a kormány új brexitstratégiájának meghirdetése váltott ki - kezdi helyzetjelentését a Bloomberg. A politikai változás lényege, hogy a szigetország de facto csak részlegesen hagyná el az EU vámunióját és joghatóságát.

Két függetlenségpárti miniszternek, David Davis volt brexitügyi és Boris Johnson volt külügyminiszternek ez sok volt, mindketten lemondtak. A kormányfő gyorsan megtalálta az utódjukat, és úgy tűnik, hogy a kormánypárt, a konzervatívok parlamenti képviselőinek többsége egyelőre tudomásul vette ezt.

May a hétfői parlamenti nem olyan kormányfőnek tűnt, mint aki bármelyik pillanatban felállhat a székéből. A Konzervatív Párt 1922 bizottság névre keresztelt csoportjával tartott találkozóján nagy tapssal és üdvrivalgással búcsúztatták. Eközben a kemény brexitet támogató képviselők külön tanácskozásán a részt vevők többségének becslése szerint 20-30-an lehettek.

Nagy kutya elásva

Egy maroknyi képviselő a színfalak mögött kezdeményezte a kormányfő menesztését, de a bizalmatlansági indítványhoz 48-an kellene lenniük és ez még messze van a többségtől, ami a kezdeményezés elfogadásához kellene. May a túléléséért küzd - értékelte a helyzetet Mujtaba Rahman az Eurasia Group kutatóintézet igazgatója. Szerinte a bizalmi szavazás megtartásának 75, sikerének 60 százalék a valószínűsége.

És itt van egy eléggé nagy kutya elásva, ami magyarázza, miért nem forszírozzák az elszánt függetlenségpárti politikusok a miniszterelnök megbuktatását. A Konzervatív Párt szabályai szerint, a bizalmi szavazást, ha nem jött be, csak 12 hónap elteltével lehet megismételni. Következésképpen, ha May megúszná a voksolást, akkor saját ízlése szerint befejezhetné a brexitet, miután a formális brit kilépés időpontja kevesebb, mint kilenc hónapra van.

Félig kétségbeesett lépés

Ugyanakkor a kormánynak nincs meg a törvények elfogadtatásához szükséges többsége, ezért egy északír unionista törpepárttal kénytelen együttműködni. Az új kormánystratégiát kifogásoló - azt a két évvel ezelőtti függetlenségi népszavazáson győztes brexit elárulásának tartó - tory képviselők elegen vannak ahhoz, hogy megbuktassák a kormány minden törvénykezési kísérletét.

Ettől lázadásától tartva a kormányfő rákényszerült, hogy az ellenzéki Munkáspártnál tapogatózzon támogatást keresve. Ezen persze a kemémybrexit-párti konzervatív politikusok kiakadtak.

A gond az, hogy a munkáspárti képviselők ugyan hajlamosak a puha brexitet támogatni, ám a kormány új stratégiája nem elég puha nekik. Úgy gondolják, May nem ment elég messze: semmi értelme az áruk és a mezőgazdasági termékek esetén fenntartani a vámuniót, míg a brit gazdaság nagyobb részét adó szolgáltatások esetén nem.

Ebben az ágazatban is rengeteg munkahely veszhet el a válás másnapján, ha megnehezül az EU-s és a szigetországbeli vállalatok együttműködése. Magyarul az Egyesült Királyságnak az uniós vámunió és az egységes piac részének kellene maradnia annak ellenére, hogy ez magában foglalja az emberek szabad áramlását, azaz nem húzhatnak falat a kelet-közép-európai vendégmunkások elé.

Rossz kompromisszum

A szakértői vélemények az ellenzéki álláspontot látszanak alátámasztani. Ezek szerint a kormány brexitstratégiája jobban csorbítaná az Egyesült Királyság szuverenitását, mint az 1973-as EU-csatlakozás. Azzal ugyanis a londoni vezetés helyet kapott az EU-tagállamok döntéshozatalában, míg most úgy mondana le gazdasága egy részének önálló menedzseléséről, hogy nem vehet részt azoknak a szabályoknak a formálásában, amelyet be kell tartania.

May gondja, hogy a bejelentett stratégia alternatívája az úgynevezett kanadai modell, azaz az EU és Kanada szabadkereskedelmi egyezménye. Ez felborítaná a brit cégek és az EU kialakult viszonyrendszerét, miközben a miniszterelnök minimális zökkenőkkel járó átmentet ígért nekik - fejtette ki a Financial Timesnak nyilatkozva Sir Ivan Rogers, a kormány korábbi EU-nagykövete. Ezért aztán rossz alternatívák közé szorult.

Értelmetlen vita

Brüsszeli diplomaták régóta mondogatják, hogy a brit politikában hamis vita folyik a függetlenségről. Számos kicsi EU-tagállam azért tolta be szuverenitása egy részét a közösbe, hogy ezzel gyakorlatilag növelje befolyását a közös európai döntéshozó testületekben.

Emellett ha az Egyesült Királyság teljesen szakítana az unióval, a brit vállalatok akkor is tartanák magukat az EU-s szabályokhoz, mivel szükségük van az óriási uniós piacra, amelyen ezzel a feltétellel tevékenykedhetnek.

Szélmalomharc

Nincs már olyan, hogy szuverén ország - mondja a brexittárgyalások uniós háttércsapatának egyik tagja. Ez egy illúzió, amit a britek kergetnek, ám rég tovaszállt. Egyik kollégája szélmalomharchoz, azaz egy képzelt ellenség elleni kilátástalan küzdelemhez hasonlította a brit politikai drámát.

A londoni kormány új stratégiája egyébként az úgynevezett norvég modellre hajaz. Ebben Oslónak egyebek mellett joga van visszautasítani az uniós szabályokat, ám soha nem tette, mert attól tartott, hogy kizárhatják a EU-s piacokról.

Ugyanakkor Nagy-Britanniának kisebb lehet a mozgástere, mint Norvégiának mert jóval nagyobb az észak-európai országnál. Ezért az EU nehezebben viselné el, ha szólózni óhajtana. Ugyanakkor a legfontosabb különbség, hogy a norvég társadalom és politikai elit minden része, irányzata elfogadta a kint is vagyok, benti is vagyok modellt mint a legkisebb rosszat.

A fotó forrása: Pixabay