Súlyos konfliktus robbanhat ki az EU és Kína között - Magyarország is megütheti a bokáját

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy megfelel-e az uniós szabályoknak a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, ami súlyos konfliktushoz vezethet Brüsszel és Peking között - tudósít a Financial Times. A gyorsvasúti szakasz ugyanis része Kína új selyemútjának, vagy újabb nevén az Egy öv, egy útvonal projektnek, amellyel részben szárazföldi utat akarnak építeni az Európába szállítandó kínai áruknak.

Óriásberuházás: ma jön a megállapodás a kormány és a kínaiak között

A pekingi vezetés szívéhez igen közel áll a gigantikus, összesen 900 milliárd dolláros selyemútprojekt, amely jelentős beruházást hoz az útjába kerülő balkáni országoknak és Magyarországnak is.

Volt-e közbeszerzés?

A szerb és a magyar fővárost összekötő, 2,89 milliárd dollárért (810 milliárd forint) megépülő, 350 kilométeres vasútvonallal kapcsolatban azt vizsgálja a bizottság, hogy a beruházási szerződés megsértette-e az uniós pénzügyi szabályozást vagy sem. Ez ugyanis előírja, hogy a nagy közlekedési infrastruktúra-fejlesztések kivitelezésére közbeszerzést kell kiírni.

Brüsszel a szerb és a magyar féllel is kapcsolatba lépett, de természetesen az EU-tag Magyarország esetén merülhetnek fel komolyabb aggályok. Ha a budapesti vezetés megsértette az uniós tendereztetési szabályokat, annak pénzbüntetés és egyéb szankciók lehetnek a következményei.

Az 1,8 milliárd dollárba (500 milliárd forint, a 4-es metró költségét meghaladó összeg) kerülő magyar szakaszról kötött szerződéssel kapcsolatban semmi sem került nyilvánosságra. (A magyar-kínai kormányközi egyezményről, amelyet tavaly fogadott el a parlamenti kormánypárti többsége, lásd keretes írásunkat.)

Az FT betekinthetett a dokumentumba, amely szerint a két kormány által kijelölt vállalatok együttműködnek a fejlesztésben.

Nem tagadják

A magyar kormány nem tagadja, hogy a bizottság vizsgálódik az ügyben, ám úgy véli minden rendben. A Kínálval kötött megállapodás tartalmaz egy mellékletet, amely részletezi, hogyan felelnek meg az abban foglaltak az uniós szabályoknak. Ezt a részt Brüsszellel konzultálva dolgozták ki.

A kínai állami média szerint a Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatos megállapodást a 16+1 tanácskozáson írták alá tavaly novemberben Lettországban. A szám az ázsiai ország és kelet-közép-európai államok együttműködését jelöli.

A vasútvonal jelentős része az Egy öv, egy útvonal tervnek - mondta az FT-nek Matura Tamás, a Corvinus Egyetem professzora. A magyarországi résszel azt is bizonyítani akarják, hogy kínai vállalatok képesek az EU standardjainak megfelelő vasútfejlesztést végezni.

Következmények

Súlyos diplomáciai következményei lennének annak, ha a Kína első európai vasúti projektje hátrányt szenvedne. Peking rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy megnyerje hozzá az útba eső kelet-közép-európai államok támogatását, így megszégyenülne, ha Brüsszel keresztbe tenne a projektnek.

Az elmaradt gazdasági haszon sem lenne csekély. Peking célja ugyanis egyebek mellett az, hogy a kínai kézbe került Pireusz kikötőjét áruk elosztóközpontjává tegyék, ahonnan Európa, a Közel-Kelet és Afrika piacai is könnyen elérhetők.