Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Észtország, Lettország és Litvánia a legrosszabbra készülhetnek a Nordea Bank és a SEB legújabb elemzése szerint, ugyanis a gazdaság mélyrepülését fékezendő megszorító intézkedések láthatóan rossz irányba sülnek el. A költségcsökkentésektől és az ezzel párhuzamosan szükségessé vált adóemelésektől a kormányzatok ugyan azt várták, hogy megőrzik országaik versenyképességét, ám a versenyszféra csökkenő bevételei és az apadó bérek egyaránt visszavetik a keresletet, tovább mélyítve az országok válságát.

A Bloomberg által idézett legújabb becslések szerint a Nordea Bank (a legnagyobb skandináv hitelintézet) Lettországban 18 százalékos, Litvániában 16 százalékos, Észtországban pedig 14 százalékos visszaesést vár az idén. A stokholmi székhelyű SEB ezzel párhuzamosan Lettországban 17, Litvániában 15,5, Észtországban pedig 13,6 százalékos GDP-csökkenést jósol 2009-ben.

A jövő év sem kecsegtet gyors kilábalással a pénzintézetek szerint; a SEB Lettországban 3 százalékos, Litvániában 3,5 százalékos, Észtországban 0,3 százalékos zsugorodást vár 2010-ben.

A balti-államok nemrég az Európai Unió legdinamikusabban növekvő gazdaságai voltak - a CIA World Factbook adatai szerint a 2006-07-ben még 10 százalék feletti növekedést produkáló Lettország gazdasága tavaly 5 százalékkal zsugorodott. A litván gazdaság a tavalyi évben még bővült, igaz, már csak 3,2 százalékkal az előző két év 8-9 százalékos növekedése után. Észtország 2008-ban 3 százalékos GDP-csökkenésről számolt be, 2006-07-ben azonban még átlag több mint 8 százalékkal növekedett.

A tavalyi harmadik negyedévben begyűrűző válság gyorsan két vállra fektette a hitelekből táplálkozó gazdaságot, első körben a lakáspiacot taglózva le, majd a bankszektort rengetve meg alapjaiban. A Baltikummal szemben megrendült bizalom Lettországot 7,5 milliárd eurós nemzetközi hitelfelvételre kényszerítette, ám a térség minden országában komoly megszorításokra volt szükség a talpon maradáshoz.

A balti-országok euróhoz rögzített devizái kényszerpályára vitték a gazdaságokat - a SEB szerint minden bizonnyal hosszú távú gazdasági korrekcióra kényszerülnek majd mindhárom országban. Ez pedig lassú fellendülést és a jövő évig elhúzódó deflációs trendet jelent a szakértők szerint, akik csak 2011-re várnak GDP-növekedést.

Ráadásul a Nordea számításai szerint észt korona, lett latt és a litván litasz euróra cserélésére legkorábban csak 2013-ban nyílik majd esély, hiszen csak ekkorra lehet újra a maastrichti kritériumnak megfelelő szint közelébe csökkenteni a recesszió során jelentősen megugró költségvetési hiányt. A Nordea szerint az észtek csatalakozhatnak majd elsőként az euróövezethez.

A litván költségvetés deficitjének lefaragása érdekében felmerült eurókötvény-kibocsátás a Nordea szerint akár sikeres is lehet, így Litvánia elkerülheti, hogy a lettek sorsára jusson, és IMF-hitelre kényszerüljön. Ráadásul a Nordea szerint a litvánok a következő hónapokban olcsóbban is juthatnak piaci forráshoz, mint a legutóbbi, júniusi kötvény-aukció során, amikor 500 millió eurós kibocsátásra került sor 9,375 százalékos hozam mellett.

A SEB nem ennyire bizakodó, a bankház szerint a litvánok könnyen a lettek sorsára juthatnak, s a Valutaalap segítségére kényszerülnek, hiszen a nemzetközi befektetők újra kérdőre vonták az ország piaci finanszírozási lehetőségeit.