Az Európai Központi Bank (ECB) hozamkorlát elfogadását fontolgatja, amely meghatározná, mikor avatkozik be az eurózónatagok állampapírpiacain, ám titokban tartaná ezt a limitet - jelentette a Reuters az európai jegybankból származó értesülésre hivatkozva. Ez az "implicit hozamcél" az egyik lehetőség, amiről háttértárgyalások folynak, de semmilyen döntés nem várható a bank kormányzótanácsának szeptember 6-ai kamatdöntő ülése előtt - mondták a hírügynökség informátorai.

Egy nyíltan vállalt hozamcél politikai vitát robbantana ki, mivel az eurózóna államai rögtön elkezdhetnék azt vitatni, ami nem hiányozna az ECB-nek - mondta Christian Schulz, az ECB volt közgazdásza, a Berengerg Bank elemzője. A titkolózással azonban a bank meghívná a befektetőket a ki nem mondott határ tesztelésére, eladási hullám indulna, hogy kiderüljön, milyen szintnél lép a piacra az ECB - magyarázza.

Bezzeg a svájciak

Mindent figyelembe véve a szakértő a nyílt hozamcélt támogatná - ennek hasznosságára példa a svájci jegybank esete, amely tavaly szeptemberben meghirdetett árfolyamcéljával egy csapásra véget vetett a frank elleni spekulációknak.

Az ECB terveivel kapcsolatban a német Die Welt az ügyhöz közel álló több forrásra hivatkozva azt írta, hogy a bank döntéshozóinak egy része hozamcél helyett hozamsávot javasol. Ez azt jelentené, hogy az ECB meghatározná, mekkora különbséget tart elfogadhatónak a periféria államok állampapírhozamai, illetve a német kötvények hozama között.

Lesz is meg nem is görög szigetbiznisz

Eközben folytatódik a görög-EU pókerjátszma. Antonisz Szamarasz kormányfő a Le Monde-nak adott interjújában arra figyelmeztette a görögök kilépését kezelhetőnek tartó európai politikusokat, hogy ez az életszínvonal 70 százalékos zuhanásával járna - az eddigi 35 százalékos hanyatlás után -, amit nem élne túl a görög demokrácia. Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter viszont az SWR rádióállomásnak nyilatkozva azt fejtegette, hogy ha több időt adnak a segélyprogram végrehajtására, amit az athéni kormány javasol, akkor több pénzt is kellene adniuk, így a halasztás nem jelent megoldást.

Szamarasz a Le Monde kérdésére válaszolva tagadta, hogy a kormány szigetek eladására készülne. Mind mondta: Görögországban nincsenek magánszigetek, bár van néhány lakatlan szigetecske. Ha nemzetbiztonsági szempontok nem akadályozzák, akkor ezek közül néhányat fel fel lehet használni kereskedelmi célokra, jövedelmező vállalkozások indítására - megfelelő árért cserébe.