Svéd választás: földindulás helyett patthelyzet

Szoros lett a svéd választás végeredménye az eddig kormányzó zöld-baloldali blokk a majdnem végső eredmények alapján a szavazatok 40,6 százalékát szerezte meg, míg alig 0,3 százalékkal kevesebbet kapott a jobboldal. A bevándorlásellenesek erősödtek, de alulmúlták a jóslatokat.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 10. hétfő, 10:01

A svéd választásokat a szokásosnál nagyobb figyelem övezte a nemzetközi médiában: teljesen tévesen úgy festették le az ország belpolitikai viszonyait, mintha az forogna kockán, hogy egy újabb európai populista erő alapítson kormányt. A Local.se nevű angol nyelvű portál főszerkesztője kritizálta is a hozzáállást, mert a nácimúltú Svéd Demokratákat a közvéleménykutatások 17-25 százalék közé várták. Vagyis bár nőttek az előző választáson elért majd' 13 százalékos eredményüknél többre számíthattak, de messze voltak a kormányzástól. Valójában a kérdés az volt, hogy a Szociáldemokrata Párt, amely a svéd politika húzóereje volt az elmúlt 70 évben helyet cserél-e a jobbközép mérsékelt pártokkal.

Már az első exit poll eredmények is azt mutatták, hogy a Svéd Demokraták alulmúlták a várakozásokat, a végeredményekből pedig az látszik, hogy elmaradt a földindulás: 17,6 százalékot kaptak, amely a számukra így is történelmi rekord, de a bevándorlásellenes tömörülés erősödése a mérésekhez képest belassult. A legnagyobb parlamenti erő továbbra is a baloldali Szociáldemokrata Párt maradt a 28,4 százalékos eredményével (ez 2,8 százalékos esés az előző választáshoz képest és a szövetség történetének leggyengébb aránya.) A velük szövetségben induló Zöld Párt viszont 4,3 százalékkal épphogy átvitte a négyszázalékos bejutási küszöböt. A baloldalon viszont erősödött a Bal Párt: 7,9 százalékos eredményével a kommunista gyökerű társaság 2,2 százalékkal múlta felül a négy évvel korábbit - derül ki a Dagens Nyheter közvetítéséből.

A jobboldali Mérsékelt párt veszítette a legtöbb szavazót: 19,8 százalékos eredményük 3,5 százalékkal rosszabb, mint az előző megmérettetésen. Koalíciós partnereik közül a Liberálisok 5,5 százalékot értek el, a Kereszténydemokraták 6,4 százalékot (ez 1,8 százalékkal magasabb arány, mint legutóbb). A Centrum is növekedni tudott, 8,6 százalékos a szavazatarányuk 2,5 százalékos emelkedést mutat.

A svédországi belpolitika sajátja, hogy a pártok külön, de egymás szövetségében indulnak: a baloldali pártokat a Vörösökként egybe veszik, ők 40,6 százalékot értek el, ami 144 mandátumot jelent a számukra, a jobboldali-centrista tömörülés a Szövetség 40,3 százalékával 143 mandátumot kapott. A Svéd Demokrata 62 képviselői helyet szerzett a szélsőjobbnak. Az eredmény így lényegében patthelyzet: egyik erőnek sincs elég képviselője, hogy többségi kormányt alkosson. Az üzengetés meg is indult a választások után, viszont egy biztos, azzal, hogy Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök nem beszélt választási vereségről és nem mondott le.

"A legfontosabb dolog, hogy senki ne kezdjen spekulációba" - mondta eredményértékelő beszédében vasárnap éjjel. A patthelyzetre azt mondta, hogy a mostani eredmény véget vet a pártszövetségi kormányoknak, muszáj lesz dűlőre jutni. Viszont azt egyértelművé tette, hogy nem kacsingat a széljobb-felé. "A Svéd Demokraták semmit nem tudnak felajánlani: a költségvetésük nem működne, egyetlen dolgot hoznának, megosztottságot és gyűlöletet" - mondta a politikus.

Szakértők is hosszú egyeztetésekre számítanak a kormányalakításról. Kérdés, hogy a Szövetség leáll-e a Svéd Demokratákkal, vagy hajlandó nagy koalícióra lépni a baloldallal. Netán valamelyik kispárt áthúzna a másik oldalra a blokkjából. Amíg ez eldől, szinte biztos, hogy Stefan Löfven irányíthatja tovább az országot.

A fotó forrása: Jonathan Nackstrand/AFP.

HOZZÁSZÓLÁSOK