Szabadkereskedelmi megállapodás: ki húzná a rövidebbet?

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Kanadával tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) körüli huzavonával gazdaságilag Kanada jár rosszabbul, de az Európai Unió sem jár jól.
MTI-Eco, 2016. október 26. szerda, 22:21
Fotó: Napi.hu

A londoni Capital Economics közgazdászai szerint a kanadai export 8 százaléka irányul az EU-piacra, az uniós gazdaságok teljes kivitelének viszont csak a 2,1 százalékát veszi fel a kanadai piac. Az elemzők által idézett becslések szerint a CETA-egyezmény legfeljebb 0,02-0,03 százalékkal emelné az EU éves hazai össztermékét (GDP).

A Capital Economics elemzői szerint emellett a CETA-ügyhöz hasonló fennakadások akár az Európai Unió stabilitását is erősíthetik, mivel csökkentik a kilépés vonzerejét. Az ilyen fejlemények ugyanis arra vallanak, hogy a politikai megfontolások szélsőséges mértékben megnehezítik az uniós belső piachoz akadálytalan hozzáférést biztosító megállapodások elérését az EU-val.

Ez nyilván aggodalommal tölti el a brit gazdaságpolitikai döntéshozókat is, akiknek a kilépésről szóló tárgyalási folyamat során éppen ilyen megállapodást kellene elérniük az unióval, szűk időkereten belül, szinte a nulláról indulva - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

Komoly kétségek

Az elemzők szerint ugyanakkor a CETA késedelme komoly nettó negatív hatást gyakorolhat az EU-ra is. A kanadai megállapodás aláírása körüli bonyodalmak ugyanis komoly kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az EU ezek után képes lesz-e más térségekkel kereskedelmi megállapodásokra jutni.

Valószínűtlen például, hogy a közeljövőben újrakezdődhetnek a tárgyalások az Egyesült Államokkal tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP), és még valószínűtlenebbnek tűnik a kereskedelmi egyezmények elérése a gyorsan növekvő, ám Európától kulturálisan még inkább különböző feltörekvő gazdaságokkal - hangsúlyozzák szerdai értékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.

Kínos

A Capital Economics szerint mindez hátráltatja az EU-gazdaságok növekedését, különös tekintettel arra, hogy miközben a feltörekvő piacok részesedése a globális exportból az elmúlt évtizedekben markánsan növekedett, az Európai Unióé a legjobb esetben is stagnált. Mindemellett még kínos helyzetbe is hozza az EU-t az a tény, hogy 3,5 millió vallon veszélybe sodorhatja a CETA-megállapodást, és mutatja azt is, hogy milyen nehéz átfogó reformokat elérni az EU-n belül.

Ezek alapján nincs sok remény egy olyan költségvetési és bankunió létrehozására, amely erősíthetné az euróövezet növekedését és pénzügyi stabilitását. Mindez végső soron növelni fogja a kiábrándultságot az EU-ból, és így más tagországok távozásának kockázatát is - vélekedtek szerdai tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK