Száz kicsi ígéret - melyik fele a hazugság?

Az új lengyel kormány száz kicsi könnyítést ígért az ország kis- és középvállalatainak (kkv), ám mint a jövő évi adó- és más szabályváltozásokból kiderül, ennek fele sem igaz. A gondok talán nem meglepően hasonlóak a magyar kkv-k bajaihoz.
Barabás Júlia, 2016. december 26. hétfő, 15:13
Fotó: Napi.hu

A Gazeta Wyborcza előbb a mínuszok, majd a pluszok bemutatásával veszi számba, mi teljesül a bő egy éve megválasztott lengyel kormány kkv-knak tett ígéreteiből. Az előbbiekből kiderül, hogy a szociális osztogatásból fakadó anyagi terheket nem kis részben a vállalkozói szektorra hárítják.

Eltűnő munkaerő

A 2015 októberében hatalomra került radikális jobboldali PiS beváltotta azt választási ígéretét, miszerint 2017 októberétől a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. (Elődje fokozatosan 67 évre emelte volna a korhatárt.) A társadalom elöregedése miatt a felosztó-kirovó rendszerű állami ellátásban ez hatalmas terhet ró a költségvetésre, amelynek egyre kevesebb ember befizetéséből kellene finanszíroznia egyre több nyugdíjas járandóságát.

Elemzők szerint 2020-ig 40 milliárd zlotyt bukhat az állam. A korhatár emelése a cégeknek azért rossz hír, mert már most is nehezen találnak szakképzett munkaerőt, ami a korábban visszavonulók miatt még nehezebb lesz.

Béremelés

A kormány 1850 zlotyról bruttó 2000 zlotyra (144 ezer forint) emelte a minimálbért és 13 zlotyt fizet egy óráért január elsejétől. Ez a dolgozóknak jó hír, de a cégeknek nagyobb költséget jelent. A változás főleg a kisvállalkozásokat érinti, ahol a bérek a nagy cégeknél adott bérek alig felét érik el.

A vállalkozók szövetsége arra figyelmeztet, hogy ezzel az ugrással a kisvállalatok egy része  visszaszorulhat a szürkeszférába. Ráadásul a jobban keresők is fizetésemelést fognak követelni, ami nyomást gyakorol a munka hatékonyságára.

Adószabályok

Változik az adószabályok értelmezése, mégpedig a kkv-k szempontjából hátrányosan. Ezentúl az államkincstár értelmezéseit kell érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy kidobták a kukába a 2004 óta összegyűlt adójogi értelmezéseket. Ha a pénzügyminisztérium - tehát nem a bíróság - úgy találja, hogy egy adott ügyben adóelkerülés történt, akkor jöhet a bírság - és ez a szabály visszamenőleges hatályú.

Az ügyészség, a rendőrség, a központi korrupció ellenes hivatal leállíthatják a vállalkozóknak járó áfa visszafizetését, akár három hónapra is. Ezzel az a gond, hogy a tisztességes cégek esetén is alkalmazhatják ezt a szabályt, amely felboríthatja jövedelemáramlásukat, azaz pénzszűkét okozhat.

Könnyítések

Könnyítést jelent a cégeknek, hogy hozzáférhetővé teszik a notóriusan tartózó vállalkozások listáját. Emellett kiszélesítik azoknak a költségeknek a körét, amelyet k+f tevékenységükkel összefüggésben elszámolhatnak. Idetartozik majd például a külső szakértők díjazása vagy a fejlesztésekben élen járó munkatársak jutalma.

Sokan örülni fognak annak, hogy a jövő évtől kezdve nem kell majd adózni azok után a számlák után, amelyeket a szállítók kiállítottak, de a vevők nem fizettek ki. Végül a kormány azt ígéri, hogy megkönnyíti kkv-knak az európai uniós alapokhoz való hozzáférést.

HOZZÁSZÓLÁSOK