Szemtől szembe kell tetemre hívni a magyarokat és a lengyeleket!

Jobban veszélyeztetik az EU-t a brexitnél lengyelországi és magyarországi folyamatok, mert aláássák az unió jogi alapjait – véli két tudományos kutató, akik szerint a tagállamok vezetőinek aktívan kellene fellépniük a két ország renitens uraival szemben.
Komócsin Sándor, 2017. szeptember 5. kedd, 18:25

Az EU alapértékeivel kapcsolatos válság, amely évek óta egyre hevesebbé válik, közel került forráspontjához - állítja Heather Grabbe és Stefan Lehne, a Carnegie Europe nemzetközi kutatóintézet két kutatója. A budapesti és a varsói kormány szembefordulása az EU alapelvei politikai válsággá válik. Az Európai Bizottság ugyan jogi lépéseket tett ellenük meghatározott uniós szabályok megsértése miatt, amit az Európai Parlament is támogat, ám ez kevés.

Nyomás alá kerülnének

A lengyel és a magyar vezetés csak akkor fogja igazán érezni, hogy komoly bajba kerülhet, ha a többi uniós kormány is aktív szerepet vállal a figyelmeztetésükben. Ez azonban nagyon nehezen fog menni.

A nemzeti kormányok igyekeznek védeni magukat a külső befolyásolástól, ami lefogja az unió - vagy bármely más nemzetközi szervezet - kezét, amikor a nemzetek feletti értékek védelme érdekében be kíván avatkozni egy-egy ország belső folyamataiba.

A Benelux államok hagyományosan nyitottabbak a külső kritikára, míg a függetlenségükre közismerten érzékenyebb országok - Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország - igyekeznek távolt tartani az EU-t a hazai ügyeitől. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott Kelet-Közép-Európai országok nem szívesen mondtak le frissen elnyert szuverenitásukról.

Nehezen érvényesülnek

Mindezek eredményeként nem igazán érvényesülnek az EU alapjogi kartájának szabályai, annak ellenére, hogy betartásukat az összes uniós tagállam által aláírt európai alapszerződés értelmében számon lehetne kérni rajtuk. Az Európai Bíróság csak akkor érvényesítette ezeket, amikor valamilyen EU-s jogszabály végrehajtásához kapcsolódtak.

A tagállamok a 2008-as pénzügyi krízis és a 2015-ös bevándorlási válság nyomán még érzékenyebbek lettek szuverenitásukra. Ezek ugyanis egyértelmű bizonyítékai voltak annak, hogy az EU a korábban feltételezettnél kevesebbet tud hozni nekik társadalmaik jóléte és a biztonsága terén. Ezért újra felmerült a kérdés: mit is kapnak függetlenségük korlátozásáért cserébe?

A végeredmény az lett, hogy bár az uniós országok többsége úgy döntött, hogy megvédi az unió gazdasági egységét és az eurót, a nemzeti kormányok más ügyekben - például a bevándorlás kérdésében - erősebben hangsúlyozni kezdték önállóságukat.

Kölcsönös távolságtartás

Miközben az EU alapvetően a tagállamai egymás iránti bizalmán nyugszik, hiszen napi működése során több tucat bizottságban, munkacsoportban folyik a közös munka, az egyes országok vonakodva teszik szóvá, ha úgy látják, hogy valamelyikük megsérti a bizalmat megalapozó közös értékeket. Vezetőik attól tartanak, hogy gyorsan visszakaphatják, ha beszólnak valamelyik kollégájuknak, ugyanis egyetlen ország sem szeplőtlen a közös értékek érvényesítése terén.

Így aztán például hosszú éveken át elnézték Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnöknek, hogy cégein keresztül domináns helyet szerzett magának országa médiájába. Ugyanez volt a helyzet Görögországgal, amely több mint egy évtizedig verte át hamis makrogazdasági adatokkal az uniós intézményeket és a többi EU-tagállamot. Saját házuk tájának tisztátalansága miatt hunynak szemet a tagországi vezetők a más államokat fertőző korrupció felett.

Végzetes kockázat

A közös értékek magyar és lengyel megsértése nyomán azonban az EU egészének működése került veszélybe. Amikor a jog uralmának elve nem száz százalékban elfogadott minden országban - a varsói kormány például az igazságügyi miniszter alá rendelné a teljes jogszolgáltatást -, akkor az egységes piac léte kérdőjelezhet meg. Ez ugyanis egyebek mellett a minden tagállamban megbízhatóan, függetlenül működő jogszolgáltatásra épül.

A politikai befolyásolás lehetősége aláássa az igazságügyi és a rendőrségi együttműködést is, mert emiatt az egyes országok elutasíthatják az állampolgáraikkal szemben egy másik államban indított eljárások eredményeit.

Fertőzés vagy dominóhatás

És ezen a ponton megjelenik a fertőzés vagy dominóhatás veszélye. Ha az uniós tagországok elvesztik egymás iránti bizalmukat, ha azt látják, hogy a közösen elfogadott szabályokat egyesek nem tartják be, akkor maguk is hajlamossá válhatnak erre. Az EU elveszti belső és külső befolyását az elvek megsértőivel szemben, például nem tud hatásosan fellépni a korrupció visszaszorítása érdekében, amivel utat nyit az uram-bátyám viszonyok terjedése előtt.

Brüsszel eljárásainak megindításával elég jól reagált erre a veszélyre, ám a Carnegie szerzői szerint itt az ideje, hogy a tagállamok kormányai szakítva tartózkodásukkal maguk is beszálljanak rendcsinálásba. A magyar és lengyel kormány képviselőivel folytatott privát beszélgetéseiken világossá kell tenniük, hogy támogatják az Európai Bizottság és Parlament intézkedéseit. Ezen belül a magyar és a lengyel szavazati jog megvonásával fenyegető 7. cikkely alkalmazását.

További új elemként az EU-s intézmények és a tagállamoknak aktív propagandát kellene folytatni a renitens kormányok vezette országokban, amelyben bemutatják az unió valós értékeit és a közös szabályok betartásának értelmét. Ezzel remélhetően kellő támogatást adhatnak több tíz- vagy százezer uniópárti állampolgáruknak a demokrácia és a jog uralma melletti kiállásban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2017.09.07 09:52

Ahhoz, hogy a volt NDK-ból embert faragjanak az isten pénze kellett, a töredékét kapjuk és azt is ellopják, így reménytelen.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.09.07 09:15

@gyurta:
"Soros plakátoknak nagyon antiszemita áthallása van"

Egy plakát még senkit se vert meg, ellentétben az importált muzulmán tömegekkel.
Szerintem azok sokkal antiszemitábbak, mint a plakátok...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.09.06 21:39

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2017.09.06 21:19

Véleményem szerint a magyar kormány a nehézségeket így is csak nagyon nehezen tudja kezelni, mivel szegény az ország. Ezek a gazdag országok értsék már meg, hogy minden a pénzen múlik, ami a magyaroknak nincs. A menekülteket évekig ki fogja és miből eltartani?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gyurta, 2017.09.06 21:14

Szóval az Orbán vezette országnak nincsen helye az Unióban.
Lépjen ki, de biztosítsa magának a menekülési utat mint anno mások. Pénze van....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html