Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Vucic elmondta, hogy Belgrád egyelőre kivár, mert nem szeretné, ha a Koszovóban élő szerb kisebbség szenvedne kárt a politikai lépések miatt. A köztársasági elnök hozzátette, örülne, ha nem kellene válaszintézkedéseket foganatosítania, de "kénytelen lesz, ha nem lesz előrelépés" a nemzetközi partnerekkel folytatott egyeztetést követően.

A válaszlépésről a hét végén vagy július elején születhet döntés - idézi az MTI.

A koszovói kormány november 21-én százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A két államalakulat viszonyának rendezését célzó, 2013-ban megkezdett párbeszéd ezután megszakadt.

A szerb és a koszovói elnöknek a korábban megbeszéltek szerint július elsején Párizsban kellett volna tárgyalóasztalhoz ülnie, és a kapcsolat rendezéséről tárgyalnia, ám ez a találkozó elmarad, mert az előzetes egyeztetések kudarcba fulladtak. A szerb fél szerint a találkozót a koszovói fél hibájából kellett elhalasztani, ugyanis Pristina nem mutatta jelét annak, hogy bármilyen kompromisszumra is hajlandó lenne.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A szerb-koszovói kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.