Alekszandr Vucsity szerb miniszterelnök (képünkön) egy televíziós interjúban elmondta: a Nyugat felhívta Szerbiát, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, vagy pontosabban hozza összhangba külpolitikáját az unióéval. Tiszteletben tartjuk az uniós elveket, Ukrajna területi integritását és szuverenitását, az egyetlen különbség, hogy nem akarunk szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben, és ezt a nyugati országoknak meg kell érteniük, tiszteletben kell tartaniuk a szerbek véleményét - mondta a politikus.

Szerbia Oroszországgal való kapcsolata morális, hagyományos és erős gazdasági alapokon nyugszik, tiszta és becsületes, így most nagyon nehéz helyzetben van. Az ország az európai integráció híve, "de tiszteljük barátainkat is, akik nem vezettek be szankciókat ellenünk, nem bombáztak minket, és ami nagyon fontos, akikkel igen sikeresek gazdasági kapcsolataink."

A szerb politika kettősségét jól tükrözte, hogy az Európa Tanács közgyűlésében az oroszokat a testület munkájában való részvételtől megfosztó határozatot a hét tagú szerb csoport három tagja megszavazta, három ellene szavazott, egy pedig tartózkodott.

Egyelőre ezt az álláspontot bizonyos megértéssel kezelik mind Moszkvában, mind Brüsszelben - írta az EurActiv Serbia. Brüsszel támogatni látszik az április végén alakult új szerb kormányt, amely komoly reformokat tervez és ambiciózus európai integrációs tervvel állt elő - s amit az EU különösen fontosnak tart -, beleértve a Pristinával való párbeszéd folytatását. Ennek értéke azonban erősen kérdéses, miután az új kormánynak is elődjéhez hasonlóan hangsúlyozott álláspontja, hogy sosem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ebben pedig Moszkva határozottan támogatja.

Ivica Dacsity külügyminiszter szerint a szerb külpolitika az uniós tagság elérésére irányul, ugyanakkor fejlesztve a kapcsolatokat az ország hagyományos barátaival, és biztosította Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy Szerbia hűséges barátja marad Oroszországnak. Ebben a szellemben folytatják közös projektjeiket. Ezek egyike, de a legnagyobb, a Déli Áramlat gázvezeték építése, amelyet felgyorsítanak. Tomiszlav Nikolics államfő szerint ez a projekt fogja garantálni az ország energiaellátásának hosszú távú stabilitását, és ez a szerb gazdaság fejlődésének előfeltétele.

Jorgovanka Tabakovics jegybankelnök szerint már érezni az ukrán válság hatását, ezért különösen fontos, hogy mielőbb megállapodásra jussanak a Nemzetközi Valutaalappal. Az idénre tervezett költségvetési hiány 7,1 százalék, de az elemzők szerint ez sokkal magasabb is lehet, az államadósság 20,2 milliárd euró, a GDP 62,3 százaléka. Különösen nagy szükség volna az IMF megállapodásra a befektetők bizalmának visszaszerzése érdekében: tavaly az első kilenc hónapban a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege csupán 606 millió euró volt a várt 2 milliárd helyett. A szakértők kiemelik, hogy az ország legnagyobb kereskedelmi partnerei az Európai Unió és Oroszország, az ide irányuló export csökkenését megszenvedné a gazdaság. A télen veszélyt jelenthet a gázszállítások elakadása, különösen ha addig nem sikerül üzembe helyezni és feltölteni a gáztározót Banatski Dvorban.

A politikai válság közvetlen gazdasági hatása, hogy a smederevói acélmű bejelentette: minimum három hétre leállítja a termelést, mert nem kapta meg a szükséges nyersanyagokat Ukrajnából.