Egy kis ország kiütötte a lengyeleket - visszaszorultak a kispadra

Lengyelország elhanyagolható szerepet játszik az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos politikájának formálásában, pedig méreténél fogja az élen kellene járnia. A nála összehasonlíthatatlanul kisebb Litvánia mutatja az utat a ténfergő lengyeleknek is.
Komócsin Sándor, 2020. szeptember 22. kedd, 07:09
Fotó: Pixabay

Óriási sztárparádéval nagy koncert lesz a lengyel nemzeti focistadionban szeptember végén, amelyen a résztvevők kifejezik szimpátiájukat az Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök rezsimje ellen tiltakozó tüntetők mellett, és ez csak egy lesz a sok rendezvény közül. A legtöbbet a kormány szervezi a Szolidaritás Fehéroroszországgal szlogen jegyében. A varsói külpolitikai közösség azonban a nagy csinnadratta ellenére látja a fájó igazságot: országuk befolyása az európai politikai porondon a belarusz kérdésben (is) messze van a korábbitól - írja a Financial Times.

A 2014-es ukrajnai lázadás idején a korábbi jobb-közép varsói kormány dominás szerepet játszott a felkelőkre kőkeményen lecsapó akkori kijevi hatalommal szembeni uniós válaszlépések kidolgozásában. A 2015 őszén hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt autoritárius vonásokat mutató belpolitikája és érzékeny, ingerlékeny diplomáciája erodálta Lengyelország és hagyományos európai szövetségesei jó viszonyát.

Kétkulacsos politika

A lengyel diplomácia helyét az unió keleti politikájának formálásában Litvánia vette át, amely jóval kisebb mint Lengyelország, de a regionális ügyekben mégis nagyobb a befolyása most, mint a lengyeleknek. Igaz ez a belorusz eseményekre adott EU-s válasz formálására is. Nem az a gond, hogy a varsói vezetésnek ne lennének jók a szándékai a fehérorosz helyzetre adott válaszban, hanem az, hogy nem csupán ebben az ügyben, hanem általában az európai diplomáciában elvesztettük a hatékonyságunkat - mondja Piotr Buras, az European Council on Foreign Relations varsói irodájának vezetője.

A lengyel kormányok az elmúlt három évtizedben kétkulacsos politikát folytattak Fehéroroszországgal kapcsolatban. Egyrészt támogatták az ottani ellenzéki mozgalmakat a diktatórikus hatalommal szemben, ám nem teljes szívvel, mert hasznosnak ítélték Lukasenka ragaszkodását országa függetlenségéhez Oroszországtól. Ezzel ugyanis megakadályozta, hogy az oroszok erősítsék katonai jelenlétüket a lengyel határ mentén. Ezt a számítás felborította, hogy Lukasenka erőszakkal reagált az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztásra válaszul kirobbant tiltakozóhullámra.

Nem hiteles

Némi hezitálás után a kormány egyértelműen a tiltakozók pártjára állt, ami találkozik a lengyel társadalom elvárásával. A lengyelek történelmi okok miatt szimpatizálnak a szabadságukért küzdő szomszédaikkal. A varsói vezetés fellépése azonban nem igazán hiteles - hívja fel a figyelmet Buras. A PiS-kormány azoknak a jogoknak és nyugati értékeknek a nevében lép fel, amelyeket az elmúlt években saját maga is csorbított.

Az állami média propagandagépezetté alakításával vagy azzal a kísérlettel, hogy az igazságszolgáltatást a törvényhozás alá rendeljék, vagy a történelmi sérelmek felhánytorgatásával és a jóvátétel kérdésének újranyitásával Németországgal szemben, nem éppen a jog uralmának tiszteletben tartásáról híres a PiS.

A lengyel külpolitika teljesen alárendelt a belpolitikának, az EU-t egyszerűen egy kifizetőhelynek láttatja a kormány, nem egy olyan nemzetközi intézménynek, amely a tagállamai kölcsönös kötelezettségvállalásain alapul - panaszolja Marek Grela Lengyelország korábbi EU-nagykövete. A lengyel külügyminisztérium nem reagált a Financial Times megkeresésére.

Nincs itt semmi látnivaló

Slawomir Debski, az állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója nem ért egyet azzal, hogy csökkenne a lengyel kormány befolyása az európai diplomáciai ügyekben. Szerinte ezek a viszonyok nagyon megváltoztak a hat évvel ezelőtti ukrán válság óta. A brexit volt a legnagyobb hatással a lengyel diplomáciára az elmúlt években, mert a brit kilépéssel elveszett az EU kelet-európai politikáját legerősebben befolyásoló európai nagyhatalom.

A lengyeleknek ellen kell állniuk a kísértésnek, hogy túl mélyen belefolyjanak a belarusz válságba - véli Slawomir Seirakowski, a baloldali Krytyka Polityczna kutatóintézet szakértője, aki heteket töltött a fehérorosz tüntetők között. Mi, lengyelek gyakran azt hisszük, hogy keleti szomszédaink tőlünk várnak inspirációt, de a tüntetők nem sokat várnak Lengyelországtól vagy bárki mástól. Magukra koncentrálnak, nem függenek mástól - támogatnunk kell őket, de nem kell rájuk vetítenünk saját elképzeléseinket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2020.09.22 12:29

Ostoba brüsszeli politikusok: Európával, az EU-val foglalkozzanak, ne Fehéroroszországgal. Van itt is probléma bőven elég, Fehéroroszország gondjait oldják meg a fehéroroszok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2020.09.22 11:52

Azért érdemes volna felütni a történelemkönyvet, hogy értsük, Lengyelország és Litvánia miért kavar:
Abból az egyikről megtudhatjuk, hogy a mai Fehéroroszország történelmi része volt, amikor az még nem törpeállam volt,
a másikról meg azt, hogy azzal évszázadokon át perszonálunióban volt, és elég zavaros volt a történelem során, hogy mikor melyik részét tekintették saját államuk területének...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html