Zöldenergiával mentik az alumíniumgyárat

A világ utóbbi években egyre csak növekvő alumíniuméhsége ellenére a spanyolországi San Ciprian-i Cervoban működő üzemet a bezárás fenyegeti. Az elbocsátások oka elsősorban az, hogy az elektrolízishez szükséges villamos energia biztosítása jelentős többletköltséget jelent. Ha lesz új tulajdonos, akkor már nem sokáig.
Szabó M. István, 2020. szeptember 23. szerda, 07:08
Fotó: Getty Images

Bajban van az San Ciprian-i alugyár, de az Ipari Minisztérium által készített, a következő 10 év fejlesztéseiről is szóló ipari tervben már ott a megoldás. A javaslat szerint az alumíniumgyártó üzemet egy 800 megawattos (MW) fotovoltaikus park, illetve egy feleakkora kapacitású szélerőmű segít majd megmenteni és nyereségessé tenni.

Az üzemi komplexum legnagyobb problémája jelenleg az - írja a spanyol PV Magazine - hogy az észak-spanyol régiót iparilag meghatározó bauxitbányászat és feldolgozás hiába jó hatásfokú, ha az alumíniumgyártáshoz szükséges nagy mennyiségű villamos energiát - például a termelő erőművektől való jelentős távolság okán - nem tudja versenyképes áron biztosítani magának, így az alumíniumgyártás veszteséges.

Az utóbbi hónapokban csoportos elbocsátásokat és létszámleépítéseket bejelentő tulajdonos, az Alcoa a veszteséges működés miatt meg is válna a komplexumtól. Illetve annak egy-egy részétől, és attól a problémától, amit a térségben munkabeszüntetések és figyelmeztető sztrájkok formájában a dolgozók a menedzsment tudomására hoztak.

Az Alcoa munkavállalói Viveiro utcáin a San Cibrao alumíniumgyárban bejelentett csooprtos elbocsátások miatt (2020.06.07.)
Getty Images

Erre a nehéz feladatra jelentkezett be augusztusban a GFG Alliance, igaz, a brit ipari csoportot elsősorban az alumíniumgyár érdekli. Annak megvásárlásáról indultak meg a tárgyalások, melyek már odáig jutottak, hogy az Alcoa mellett a GFG a gyár munkástanácsaival és dolgozói képviselőivel is egyeztetett már arról, hogyan húznák vissza a céget a szakadék széléről. A nyereségessé tételről egyelőre senki nem beszél, először ugyanis a GFG számításai szerint a mostanra 175 millió eurós veszteséget felhalmozó vállalatot új pályára kellene állítani, mégpedig úgy, hogy annak a központi elemei nem a munkaerő létszámfaragása és a cég méretének csökkentése legyenek.

Az újratervezési forgatókönyvben többek között így szerepel egy 800 MW-os fotovoltaikus erőmű és egy 400 MW-os szélerőmű bekapcsolása a termelési-ellátási láncba, melyekkel a GFG hosszú távú energiavásárlási megállapodásokon (PPA) keresztül biztosítaná a szükséges energiaellátást. Ezt az update-et egyébként a spanyol ipari minisztérium tervei is tartalmazzák. Sőt, ha az Alcoa-val a tárgyalások továbbra is tempósan haladnak előre - amire egyébként nagy esély van, mivel a GFG az egyetlen vevőjelölt, az Alcoa pedig az üzemet 1 euróra árazta be - a tulajdonoscserére is gyorsan sor kerülhet.

Kiszivárgott információk szerint a részletekről a felek akár már szeptember 28. előtt megállapodhatnak, de már az is megvan, hogy kinek a feladata lesz az átalakuláshoz az üzem villamosenergia-ellátását a piacinál alacsonyabb áron biztosítani. A projekt előkészítését a spanyolországi, kapcsolt energiatermelő erőművek irányítására és képviseletére szakosodott társaságnak, az Ignis Energía-nak osztották ki. Innen tudható, hogy a két zöldenergiás erőmű PPA megállapodását új termelőkapacitások megépítésével végzik majd el.

Az energia a megoldás - olvasható  a tüntető Alcoa dolgozó sisakján (2020.06.21.)
Getty Images

Árulkodó, hogy ezt a tervet nagy vonalakban már bemutatta Raul Blanco (a szaktárca ipari és kkv-kért felelős államtitkára) ez év júliusában, amikor az ipari minisztériumban készült munkatervről beszélt. A szakpolitikus akkor két tervet vázolt fel az Alcoa üzem további működtetésének lehetőségeként.

Azonban az is érdekes, hogy az összesen több mint 1 GW nap-, és szélerőművi kapacitás beépítéséről szóló javaslat ott kiegészült egy 100-200 MW teljesítményre képes, "nagy hatékonyságú gáz"-ra telepített további erőművi potenciállal. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a spanyol kormány a zöld hidrogén előállításában és helyi felhasználásában is gondolkodik.

Szintet lépnek, dimenziót váltanak
Spanyolországban tavaly februárban jelent meg a klímavédelmi jogszabálycsomag, mely nemcsak azt rögzítette, hogy a 2020-tól drasztikusan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelés miatt 9 szénerőműtől megvonják a működési engedélyt, de azt is, hogy a most megfelelteknek készülniük kell: 2025-ig ott lezárul az energetikai szén korszaka.
A terv szerint azonban 2040-től tilos lesz a benzines, a dízeles és hibrid autók értékesítése, de az is, hogy a ma még az energiamixben 20 százalékot jelentő nukleáris erőművi potenciál is megszűnik 2035-re. A helyére az az évente legalább 3 GW újonnan épített zöldenergiás termelő kapacitás lép, melynek egyik első tételeként évek alatt teljesen átalakul az eddig ismert Andalúzia.

A zöld hidrogén lehet az ipari méretben alkalmazható technológia arra, hogy leginkább a nap és a szélenergia termelési kilengéseit csillapítsa. Az elv egyszerű: amikor süt a nap, fúj a szél, de a megtermelt áram több, mint amennyit a fogyasztó igényel, a többletet vízbontáshoz (hirdogén előállításához) használják fel. Amikor pedig fogyasztói oldalról nézve "nem süt eléggé a nap", a betárolt hidrogén gázturbinák segítségével a szükséges mennyiségű árammá alakítják vissza.

Az elv egyszerűen hangzik, de a gyakorlati megvalósítás sincs távol, miután Németország nyomására (is) az Európai Unió e technológia radikális felfuttatása mellet kötelezte el magát. Magyar olvasatban azonban máris van ezügyben egy ki haza probléma: a kormány a kifejezetten a megújuló energiatermelés folyamatossá tételére épülő energiatárolási megoldást is a Paks II. projekt alá szeretné rendelni.

HOZZÁSZÓLÁSOK