Hogy sikerült az elmúlt 30 év felzárkózási kísérlete a Nyugathoz? Van válasz

Bár a kelet-közép-európai országok a szovjet hatalom összeomlását követő 30 évben közelebb kerültek az EU fejlettebb feléhez, még mindig nem érték el ezt a szintet. Ugyanakkor az eddig tartó felzárkózási folyamat sem volt feszültségmentes és egységes - állapítják meg a Társadalmi Riport legújabb kiadványában megjelent tanulmányában Medgyesi Márton és Tóth István György, amelyben azt vizsgálták, hogyan sikerült a kelet-közép-európai országoknak a legújabb felzárkózási kísérlete 30 évvel a rendszerváltás után.
Szabó Zsuzsanna, 2020. november 7. szombat, 15:29
Fotó: Getty Images

Az 1990 óta eltelt időszakban a kelet-közép-európai országok komoly társadalmi változáson mentek keresztül: a szocialista rendszer bukása után két lépésben - a rendszerváltás éveiben, majd az EU-csatlakozáskor - vezették be a Nyugat politikai és gazdasági intézményeit. Az elmúlt 30 évben ezek az országok két jelentős recessziót is átéltek: először az 1990-es évek elején, az átmenet korai éveiben, majd a 2008-2009-es pénzügyi válság idején. Mindezek ellenére a térség országainak sikerült csökkenteniük az EU15 országaival szembeni lemaradásukat - állapítja meg Medgyesi Márton és Tóth István György a Társadalmi riport 2020-as, nemrég megjelent kiadványában publikált tanulmányában, amelyben azt vizsgálták, hogy mi történt a kelet-közép-európai régió országaiban a szovjet hatalom és a szocialista rendszer összeomlását követő időszakban és mennyire sikerült ezeknek az országoknak a legújabb felzárkózási kísérlete.

Közelebb, de megosztottabban

A szerzők megállapítják, hogy bár az 1993-2018 közötti időszakban minden kelet-közép-európai országnak sikerült közelebb kerülnie az EU15-országok átlagos egy főre jutó GDP-jének szintjéhez, a felzárkózási folyamat korántsem volt feszültségmentes és egységes. Az egyenlőtlenségek mértéke az összes KKE-országban nőtt az átmenet kezdeti éveiben, miután az egyes országokon belül nem mindenki részesült azonos mértékben a gazdasági növekedés eredményeiből. Míg egyes régiók (például fővárosok), szektorok (például multinacionális cégek uralta ágazatok) és társadalmi csoportok (jellemzően fiatalok, iskolázottabb réteg) jól ki tudták használni a fejlődési folyamattal járó előnyöket, addig más csoportok leszakadtak.

Forrás: Társadalmi Riport, 2020, TÁRKI

Mire ezek az országok a 2000-es években csatlakoztak az EU-hoz, az egyenlőtlenségben jelentős különbségeket mutattak. A rendszerváltást követő években hat országban (balti államok, Bulgária, Románia, Magyarország) jelentősen növekedtek az egyenlőtlenségek, míg Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában az egyenlőtlenség növekedésének mértéke jóval kisebb volt. Medgyesi és Tóth elemzésében megjegyzi, hogy 1985 és 2015 között Európa e  térségében nőtt a legnagyobb mértékben a társadalom felső 10 százalékának a teljes jövedelemből vett részesedése, vagyis a leggazdagabb rétegek egyre nagyobb részt mondhattak magukénak az egyes országok összjövedelméből.

A 2008-09-es válság ezeket a feszültségeket súlyosbította, miután megnövekedett a munkanélküliség és a megszorítások miatt csökkentek az állami transzferek. A válság által jobban sújtott társadalmi csoportok frusztrációját a populista pártok használták fel népszerűségük növelésére - állapítják meg a tanulmány szerzői.

Nagy eltérések

A KKE országok tapasztalatai azonban jelentős elértést mutattak: a jövedelmi felzárkózást illetően a balti államokban volt a legnagyobb a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, míg Szlovákiának és Lengyelországnak a jövedelmi egyenlőtlenségek túlzott emelkedése nélkül is sikerült komoly GDP-növekedést elérnie a 2008-09-es válság időszaka alatt is.

A rendszerváltási folyamat kezdetén a többieknél fejlettebbnek számító Csehországban és Szlovéniában az egyenlőtlenség mértéke csak mérsékelten emelkedett a vizsgált időszakban. Mindez Szlovéniában nagyrészt a viszonylag hatékony adó- és szociálpolitikai intézkedések, míg Csehországban az adó- és transzferpolitkának (a nyugdíjrendszeren keresztül az időseket, míg az adózás révén a munkavállalási korú népességet segítették) volt köszönhető. (Szlovákia fejlődési szintje  teljesen megegyezik a csehekével.)

Bulgária esetében az egyenlőtlenség növekedésében a GDP növekedése és csökkenése, a jövedelmek és a nyugdíjpolitika, valamint az elvándorlás kölcsönhatása alakította a folyamatot, míg Romániában az átláthatatlan privatizációs gyakorlat, az állam rabul ejtése, a korrupció és az árnyékgazdasághoz tartozó tevékenységek mellett az elvándorlás hatott a jövedelmi különbségekre, miközben a társadalompolitika képtelen volt hatékonyan kezelni az egyenlőtlenségek növekedését.

Forrás: Társadalmi Riport, 2020, TÁRKI

Magyarországon az egyenlőtlenség növekedése már a többi országhoz képest korábban elkezdődött, amelyet a szigorú csődtörvények miatti tömeges munkahelymegszűnések, az alacsony képzettségűek számára elégtelennek bizonyuló munkahely-kínálat, továbbá a rosszul megtervezett aktív munkaerő-piaci politika csak fokoztak. Másfelől viszont a segélyezés, a korengedményes nyugdíjazás együttes hatása rövid távon az egyenlőtlenség mértékének lassabb növekedését eredményezte, de hosszú távon az inaktivitás nagyarányú finanszírozása miatt egy szuboptimális munkaerő-piaci egyensúlyt eredményezett.

Vagyis a kutatók szerint az állapítható meg összességében, hogy az olyan nagy átalakulások, mint például a KKE országainak társadalmi-gazdasági átalakulása, egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása országspecifikus tényezőktől erősen függ.

A látszat csal?

A kutatók tanulmányukban felhívják a figyelmet, hogy bár úgy tűnhet, hogy a 2008-09-es válság után a kelet-közép-európai országok visszatértek a felzárkózás útjára, komoly problémákkal kell szembenézniük, amelyek a jövőbeli növekedésüket hátráltathatják. Ezek között említik az elvándorlást, illetve azt, hogy egyre csökken az aktív korú népesség száma, miközben az eltartott népesség aránya a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

A fejlődés fenntartásának egyik lehetséges módja a növekedés nyitottabbá, inkluzívabbá tétele lenne - emelik ki a kutatók. Véleményük szerint a beruházásoknak és a termelékenység növekedésének az ország kevésbé fejlett térségeit és gazdasági ágazatait is el kellene érniük, fokozni kellene a humántőke-beruházásokat, különösen a munkaerőpiachoz nehezen kapcsolódó csoportok körében (például az alacsony iskolázottságúak családjai). Emellett az uniós forrásokat humántőke-beruházásokra és hosszú távon hasznos termelő infrastruktúrák kiépítésére lenne érdemes felhasználni, míg a járadékvadászat és a korrupció visszaszorítása, megakadályozása érdekében komoly erőfeszítésekre lenne szükség.

A Covid-hatás még nincs benne
A szerzők a tanulmány végén megjegyzik, hogy az írásuk még a Covid-19-járvány kitörése előtt készült és a kézirat lezárásakor még nem állt rendelkezésre semmilyen összehasonlító adat arra vonatkozóan, hogy a kke régió országaiban milyen törésvonalakat erősítenek fel a járvány kezelése érdekében elszenvedett gazdasági visszaesés hatásai, illetve hogy mindezeket az egyes országokban alkalmazott gazdaságpolitikák miképpen erősítették vagy gyengítették.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

acdc, 2020.11.07 22:03

Még azoknak sem akik összelopták magukat rendszerváltás óta és politikában benne voltak könyékig. Régiós szinten a fasorban sincsenek a gazdagjaink az eurómilliárdosok között, pedig itt aztán ömlik a pénz a holdudvarba számolatlanul egy választás után. Na jó talán a lolő a kipcsak cigányvajda strómanja....a nép pedig szépen lezárkózik Albániához meg az isztánokhoz és tapsol is hozzá, mint egy kib@szott groteszk vicc!
Egyébként ha szakértők vezethették volna az országot 30 évig és nem lenne feudalizmus
(a magyar társadalom rákfenéje) már rég ott lennénk ahová mindig is el akartunk jutni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.11.07 18:40

Azoknak sikerült a felzárkózási a Nyugathoz, akik elhagyták az országot. A többi maradt a leghülyébb barakkban.
A rendszerváltás csak átverés volt, mára ez teljesen kiderült.
Elhitették a nyugattal, hogy dobjuk a kommunizmust/régi rendszert, a néppel meg azt hitették el, hogy van választási lehetőségük.
Az egypártrendszer megszűnését mindkét féllel elhitették. A néppel is és a nyugattal is.
----------
Orbán úgy viszonyul az oroszokhoz meg a türk tanácshoz, mintha visszasírná a Szovjetuniót.
Gyurcsány is örömmel tölti az időt Putyinnal, és úgy néz ki, hogy a fő feladata a fideszváltó új ellenzéki pártok irányítása vagy zúzása.
Ezzel elérték, hogy 2 diktátor közül lehet választan, a régen egy bagázsba tartozó Orbán és Gyurcsány közül.
A kamu pártok vezéreit Soros válogatta egy csapatba, s utána meg ők nevelték ki a látszólag mégújabb ellenzéket, például Jobbikot.
Vona mindkét diktátor közös politikai kölke, s abban a pártban lakozott KGBéla.
A JOBBIK is vált mint az LMP, s most Dúró van a visszarendeződés mellett, ki akar lépni az EU-ból.
Szóval mindenki inkább egy új alapokra helyezett Szovjetunióban látja az új magyar jövőt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2020.11.07 16:37

az elmult 10 évben inkább egy délamerikához vagy indiához közeledés folyt, vagy kipcsak testvérekhez, lassan a látóhatár mögé kerül austria
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

toferi41@freemail.hu, 2020.11.07 16:29

Egyszer egy történész azt mondta, hogy Magyarország felzárkózása Ausztriához már a kiegyezés óta /1867/ cél de lényegében csak az 1930 évek után volt valami elmozdul ebben a vonatkozásban , és szerinte az ,hogy utolérjük Ausztriát csak egy álom, egy mézes madzag az állampolgárok előtt, amit az államunk vezetői húztak és húznak el a szánk előtt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Brennus, 2020.11.07 16:07

Azok az országok, melyek a Béketábor foglyai voltak csaknem fél évszázadon keresztül még nem tudtak felzárkózni.
Idő kérdése a felzárkózás még a gazdag Németországban is!
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Ilyen mondatokat lehetett olvasni:
"Kelet és Nyugat-Németország között még mindig jelentős különbségek vannak rápillantva az illetményelszámolás cédulára.
INGOLSTADTBAN TÖBB MINT KÉTSZER ANNYIT KERES/SZEREZ MEG EGY MUNKAVÁLLALÓ, MINT GÖRLITZBEN "(A VOLT KELET-NÉMETORSZÁGBAN).
"Nincs (Kelet-Németországban) egyetlen DAX-konszern sem (olyan nagyvállalkozás központja, mely a német tőzsdeindexben szerepel),
kevesebb gazdasági erő, több munkanélküli: a Kelet-Németország a kormányjelentés
szerint még sok tekintetben Nyugat-Németországtól még mindig elmarad"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html