Terrorellenes csomag készül Berlinben

Németországban elkezdődött a karácsony előtt Berlinben történt iszlamista terrortámadás tanulságainak feldolgozása, keddi sajtójelentések szerint a kormánypártok a közveszélyesként számon tartott iszlamisták szigorúbb ellenőrzésétől a bizonytalan személyazonoságú menedékkérők elkülönítéséig egy sor újításból álló terrorellenes intézkedéscsomagon dolgoznak.
MTI, 2016. december 27. kedd, 19:07

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) már össze is állította saját csomagját, Biztonságot a szabadságunknak című koncepciójában a Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint a többi között szerepel, hogy az adatvédelmi szabályok lazításával az e-mailekre és az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokkal folytatott kommunikációra is ki kell terjeszteni a távközlési szolgáltatók adattárolási kötelezettségét, és lehetővé kell tenni, hogy a szövetségi és a tartományi alkotmányvédelmi hatóságok már 14 éves személyek ellen is külön engedély nélkül gyűjthessenek.

A koncepció több eleme megegyezik a szövetségi belügyminisztérium már korábban elkészült javaslatával, amely eddig a CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) ellenállása miatt nem valósult meg. Például szerepel benne, hogy 4 nap helyett 4 hét legyen a kitoloncolási őrizet maximális időtartama, és az is, hogy a megelőzés céljával, vagyis a közbiztonságot fenyegető cselekmény elkövetésének lehetőségére hivatkozva is elrendelhető legyen a kitoloncolási őrizet, és automatikusan őrizetbe vegyék a közveszélyes iszlamistaként nyilvántartott elutasított menedékkérőket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 549 közveszélyes - merénylet elkövetésére hajlamos - iszlamistát tart számon. Közülük sokan Szíriában vagy Irakban tartózkodnak, mások őrizetben vagy letartóztatásban vannak, vagy börtönbüntetésüket töltik, és nagyjából 200-an vannak szabad lábon Németországban. A CDU/CSU pártszövetség szerint egyebek között elektronikus nyomkövető bokabilincs alkalmazásával kell erősíteni ellenőrzésüket, és fokozott megfigyelés alá kell vonni azokat a mecseteket, amelyekben radikális eszméket hirdetnek.

A Bild című lap beszámolója szerint a tervek között szerepel, hogy valamennyi menedékkérőt utólagos biztonsági átvilágítás alá veszik, és újra rögzítik biometrikus adataikat.

A CDU/CSU több korábbi követelést is elővett a december 19-én egy berlini karácsonyi vásár ellen végrehajtott merénylettel kapcsolatban, így ismét sürgeti, hogy a határnál állítsanak fel tranzitzónákat, amelyekből csak a tisztázott személyazonosságú menedékkérők utazhatnak tovább az ország belseje felé. Az SPD eddig elutasította ezt az elképzelést, de a merénylet óta közeledik a koalíciós partnerek álláspontja; a szociáldemokraták új javaslata szerint különleges befogadóközpontokban kellene elkülöníteni a bizonytalan személyazonosságú menedékkérőket.

Ismét előkerült az a javaslat, hogy a merénylet feltételezett elkövetője, Anis Amri hazáját, Tunéziát és a Maghreb-térség többi országát sorolják át a biztonságos származási országok közé, ami felgyorsíthatja az ezekből az államokból érkező menedékkérők ügyeinek elbírálását. Ehhez az ellenzéki Zöldek támogatása is szükséges a törvényhozás tartományokat képviselő kamarájában, a Bundesratban, de ők továbbra is elutasítják a felvetést, arra hivatkozva, hogy Tunézia, Algéria és Marokkó egyáltalán nem biztonságos például a független újságírók, az ellenzékiek és a homoszexuálisok számára.

A 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő berlini merénylet után egy héttel a legnagyobb vita a kamerás térfigyelő rendszerek kiterjesztése körül van. A szövetségi kormány az előző héten szerdán tartott ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az ügyben már korábban, a támadástól függetlenül készített javaslatát, amelynek alapján módosítani kell az adatvédelmi szabályokat, hogy szélesebb jogi lehetőség nyíljék az állampolgárok kamerás megfigyelésére a közbiztonság erősítése céljából. A kormány azt is javasolja, közhasználatú magánterületen - bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, parkolókban - is engedélyezzék rendőrségi térfigyelő kamerák telepítését a terroristák és az ámokfutók elleni harc jegyében.

Az ügy azért került a viták középpontjába, mert kiderült, hogy a támadás helyszínén, a Berlin nyugati részének központjában fekvő Breitscheid téren nincsenek térfigyelő kamerák. Ilyen berendezések kihelyezése a tartományi kormányok hatásköre, és szükséges hozzá az adott tartomány adatvédelmi hivatalának engedélye. A tartományi rangú Berlin baloldali - az SPD, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal és a Zöldek alkotta koalíciós - kormánya jelezte, hogy a nyomozás lezárásáig biztosan nem bővítik a kamerás térfigyelő rendszert a főváros kezelésében lévő közterületeken. Ezt a tartózkodó hozzáállást élesen bírálta és felelőtlennek nevezte a Berlinben ellenzékben lévő CDU és a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG).

A rendőrségi térfigyelő rendszerek kiterjesztését sürgette a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, mások viszont óvtak ettől. Például az ügyvédek legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a német ügyvédi egyesület (DAV) részéről hangoztatták, hogy a kamerák számának növekedése nem egyenlő a biztonság erősödésével, az állampolgárok információs önrendelkezési jogát viszont veszélyezteti, a Zöldek egyik vezető adatvédelmi szakpolitikusa, Konstantin Notz pedig a Berliner Zeitung című lapnak azt mondta, hogy "ezer kamera sem akadályozta volna meg ezt a szörnyű merényletet".

HOZZÁSZÓLÁSOK