Titkos egyezményeket kötöttek a román igazságszolgáltatási intézmények a hírszerzéssel

A román igazságszolgáltatás legfontosabb intézményei - köztük a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), a legfőbb ügyészség és az igazságügyi felügyelet - titkos együttműködési megállapodást írtak alá a Román Hírszerző Szolgálattal - állította szerdán Codrut Olaru, a CSM alelnöke.
Szabó Zsuzsanna, 2018. április 4. szerda, 21:59

Olaru közölte, hogy ez az információ az igazságszolgáltatás intézményeivel folytatott hivatalos levelezés nyomán áll rendelkezésére, de részleteket nem tudott meg, mert ezek az egyezmények titkosak. Elmondta, hogy az eddigi levelezés alapján úgy tűnik, hogy az ítélőtáblák, a törvényszékek és a bíróságok nem írtak alá ilyen megállapodást a hírszerzéssel. A titkos megállapodások közül eddig a legfőbb ügyészség és a belföldi hírszerzés között 2009-ben született egyezményt hozták nyilvánosságra pénteken az igazságügyi miniszter kérésére - írja az MTI.

A CSM szerdai ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezi az egyezmények titkosításának feloldását. Az igazságszolgáltatás valamennyi intézményének közölnie kell, hogy kötött-e ilyen megállapodást a hírszerzéssel, el kell indítania a titkosítás feloldásának eljárását, és azt is tisztázni kell, hogy az ügyészségek és a bíróságok között létrejött-e ilyen egyezmény.

Romániában évek óta vita tárgyát képezi, hogy a hírszerzés mennyire avatkozik be az igazságszolgáltatás munkájába. A pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a legfőbb ügyészség ügyészei és a hírszerzés munkatársai közös munkacsoportokat alkottak, rendszeresen információkat cseréltek egymással, és az ügyészeknek kötelező volt jelenteniük, hogy a hírszerzéstől kapott információkat miként hasznosították a vizsgálatok nyomán.

A megállapodások bírálói szerint ez utóbbi munkamódszer alkotmányellenes, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. Dana Garbovan bíró úgy vélte, hogy ezáltal nagymértékben alárendelték a vádhatóságot a hírszerzésnek, amely olyan széles hatáskört kapott, amilyennel még az 1989 előtti kommunista titkosrendőrség, a Securitate sem rendelkezett. A vádhatóság és a korrupcióellenes harc eddigi eredményeit védelmezők szerint ugyanakkor a megállapodásokra szükség volt a korrupció hatékonyabb visszaszorítása érdekében.

A megállapodás kapcsán Laura Codruta Kövesi jelenlegi korrupcióellenes főügyész és elődje, Daniel Morar jelenlegi alkotmánybíró is összevitatkozott. Morar azt állítja, hogy korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a vádhatóság nem szolgáltatott információkat a hírszerzésnek, mert fenntartásai voltak annak törvényességével kapcsolatban. Morar szerint ugyanis a megállapodás bizonyos rendelkezései sértik a büntetőeljárást. Ezzel szemben Kövesi azt állítja, hogy az ügyészség Morar idejében is alkalmazta a megállapodást, amely nem tartalmaz semmilyen törvénytelenséget.

A megállapodások törvényességét egyelőre egyik intézmény sem vizsgálta, a CSM szerdai ülésén csak javaslatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb szakmai testületének, a CSM egészének kell a vizsgálatot végeznie, vagy az igazságügyi felügyeletet illeti meg ez a jog.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK