A Fed nyíltpiaci bizottságának (Federal Open Market Committee) jövő heti ülésén az irányadó ráta nulla százalék közelében tartása mellett arról is szó lehet, mit tehet a Fed, ha a fellendülés váratlanul megtorpan, illetve ha az infláció tovább mérséklődik - írta a WSJ.


A W-alakú recesszió kialakulását persze lesz kire fogni, hiszen az európai adósságválság negatív pénzpiaci hatásai tagadhatatlanok, ám azt a WSJ-nek nyilatkozó szakértők is elismerték, hogy egy második lejtmenet során a 2008-2009-ben alkalmazott stratégiák újrajátszása nem feltétlenül nyugtatná meg a piacokat. A kamatok további csökkentésére nincs lehetőség, hiszen a Fed közel 18 hónapja zéró-kamatpolitikát követ, és a San Franciscó-i központjának legújabb tanulmánya szerint a 0,25 százalékos ráta kedvezőtlen gazdasági környezetben akár 2012 elejéig is kitarthat - szemben az optimista előrejelzésekkel, melyek szerint akár már az idén megkezdődhet a kamatemelés.


Ben Bernanke legnagyobb hatású válságkezelő intézkedése a gazdasági kockázatokat jelentősen mérséklő, Paulson pénzügyminiszterrel közösen jegyzett TARP-program volt, valamint a banki stressz-tesztek elvégzése és eredményük nyilvánosság tétele - vélekedett Alan Binder ex-Fed alelnök. Bár a monetáris szakember szerint a gazdaság helyzete jelenleg nem indokolja, a Fed egy újabb lejtmenet esetén is csak ehhez hasonló eszközökre támaszkodhat, azaz a "pénznyomtatás" mellett a bizalom helyreállítását segítő kommunikációt folytathat.


Újraindul a dollárnyomda


A piacok a fellendülésben, és ezzel párhuzamosan új munkahelyek létrejöttében, valamint az ingatlankereslet tartós fellendülésében bízva nemrég még a Fed rendkívüli nyílt piaci beavatkozásainak fokozatos felszámolását latolgatták, ám ha a növekedés megtorpan, szakértők szerint csak egy újabb eszközvásárlási program segíthet az amerikai gazdaságon.

A pénzügyi válság során a Fed közel 1250 milliárd dollár értékű jelzálog-hátterű eszközt vásárolt fel a nyílt piacokról, leszorítva ezzel a hosszú lejáratú (jelzálog)hitelkamatokat. A WSJ szerint hasonló lépésre egy újabb recesszió során is sor kerülhet, bár egy ilyen intézkedés hatása nem lesz olyan egyértelmű, mint 2007-2009 között, hiszen a kamatok már most alacsony szinten vannak, s egy újabb ösztönzésről szóló bejelentés akár nagyobb károkat is okozhat, mint amennyit használ.

Keret ennek ellenére lenne az eszközvásárláson keresztüli pénzforgalmi élénkítésre, hiszen a Fed által felvásárolt kötvények egy része hamarosan lejár, s 2011-re a központi bank 200 milliárd dollárnyi tőkéje felszabadul.


Maradnak a szép szavak


Amennyiben a pénzpumpa nem volna elég a helyzet stabilizálására, illetve a gazdaság motorjául szolgáló - s a magas állástalanság miatt egyelőre halovány - lakossági kereslet
pótlására, a Fed még mindig próbálkozhat a piacok verbális megnyugtatásával. Erre már csak azért is szükség lehet, mert az infláció már most is a központi bank által elfogadhatónak tartott 1,5-2 százalékos sáv alatt ingadozik (májusban 0,9 százalékos volt a maginfláció év/év alapon), s félő, hogy megfelelő keresletnövekedés nélkül tovább csökken.

A defláció kialakulásának esélye annak ellenére nő, hogy a monetáris bázis, azaz az M0 készpénz-állomány emelkedik az Egyesült Államokban. Mivel az amerikai bankok hitelezési hajlandósága továbbra sem kielégítő, a pénzforgalom tovább csökken, ezen pedig - bizalom és megfelelő kockázatvállalási hajlandóság híján - az újabb nyílt piaci beavatkozások sem tudnak változtatni.

Szakértők körében már a központi bank által egy esetleges lejtmenet során alkalmazható vészforgatókönyvek találgatása során felmerült a kérdés: üdvözítő-e a Fed ilyesfajta aktivitása az amerikai gazdaság számára?

A korábbi rendkívüli intézkedések során egyértelművé vált, hogy a központi bank által a pénzintézetek rendelkezésére bocsátott extra hitelek nem áramlanak be a reálgazdaságba, azok nagy része amerikai állampapírokba, kisebb hányada pedig a részvénypiacra folyik, ahol sokan újabb eszközlufik kialakulását sejtik.