Tizenkét tagállamnál van egyensúlyhiány

Tizenkét uniós tagországnál tárt fel makrogazdasági egyensúlyhiányt a korábban észlelt kockázatok miatt indított úgynevezett mélyreható vizsgálat - közölte az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentésében az MTI szerint.
Szabó Zsuzsanna, 2017. február 22. szerda, 16:55

A brüsszeli testület a gazdasági mutatók alapján állította össze tavaly novemberben a vizsgálandó, egyensúlytalansági kockázatokat rejtő tagállamok listáját, amelyen akkor még 13 ország - Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia - szerepelt. Az unió gazdasági és szociális helyzetéről készített éves értékelésben ezen országok közül hatnál - Bulgária, Ciprus, Franciaország, Horvátország, Olaszország és Portugália - találtak úgynevezett túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt.

Megállapították emellett, hogy Hollandiában, Írországban, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában is fennállnak egyensúlytalansági tényezők, azok mértékét azonban a bizottság nem tartja túlzottnak.

Finnországban immár nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány a brüsszeli tájékoztatás szerint.

Az országjelentésekben közölt elemzések azt mutatják, hogy a gazdasági fellendülés a legtöbb tagállamban hozzájárult a munkanélküliség csökkentéséhez, jóllehet annak mértéke még mindig meghaladja a válság előtti szinteket. A részletes vizsgálattal is kiegészített jelentésekből jól látszik, hogy megtörtént a nagy hiányt mutató folyó fizetési mérlegek korrekciója, továbbá csökkenésnek indult a magánszektor adóssága, az államadósság és a külső adósság is.

Néhány kockázat azonban továbbra is fennáll: a folyó fizetési mérlegek nagy többletét csak korlátozott mértékben igazították ki, és egyes tagállamokban a nem teljesítő hitelek felhalmozott állományai visszafogják a pénzügyi szektor teljesítményét - írta közleményében az Európai Bizottság.

Olaszország nem teljesít jól

A bizottság emellett jelentést tett közzé Olaszország vizsgálatáról, amelyben megvizsgálja az ország Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti adósságkritériumnak való megfelelését és a megfeleléshez szükséges adósságcsökkentés referenciaütemét. A jelentés megállapítása szerint az uniós szabályokban meghatározott adósságkritérium jelenleg nem teljesül. Ezen úgy lehete segíteni, ha a kormány - ígéretének megfelelően - legkésőbb 2017. áprilisig hiteles módon elfogadná a GDP legalább 0,2  százalékát kitevő kiegészítő strukturális intézkedéseket.

A bizottság közleménye ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzottdeficit-eljárás megindítására vonatkozó döntést csak a bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján, a 2016. évi eredményadatoknak és az olasz hatóságok által 2017. februárban tett költségvetési kötelezettségvállalások teljesülésének a figyelembevételével lehet meghozni.

Mit vizsgál Brüsszel?

Brüsszel tucatnyi mutatót vizsgált, amelyek alapján megállapította, fennáll-e a vizsgált országokban egyensúlytalanság. A külső egyensúly vizsgálatakor azt nézik, hogy a tagállamok folyó fizetési mérlegének három éves átlaga a +6 és -4 százalék közötti sávba esik-e a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva. A nettó nemzetközi befektető pozíciónak a GDP 35 százalékánál nem szabadna nagyobb hiányt mutatnia, míg az exportpiacon egyik országnak sem szabadna öt év alatt 6 százaléknál nagyobb visszaesést elszenvednie. Ide tartozik még, hogy a nominális fajlagos munkaerő-költségnek nem szabad 12, illetve az euróövezetben 9 százaléknál nagyobb mértékben növekednie. A bizottság az inflációval korrigált devizaárfolyamot is számításba veszi, amelynél 3 év alatt 11 százalékos, illetve az euróövezetben 5 százalékos kilengés megengedett.

A belső egyensúlynál figyelembe veszik a magánszektor konszolidált adósságát, amelynél a GDP 133 százaléka a tűréshatár, illetve azt is megnézik, hogyan alakult a vállalati hitelezés. Az ingatlanpiac helyzete is a vizsgálandó szempontok közé kerülhet, itt éves szinten 6 százalékos árváltozásnál húzták meg a vonalat.

Figyelembe veszi a brüsszeli testület továbbá az állam eladósodottságát, amely a GDP 60 százaléka lehet. Ezen kívül az is számít, hogy a munkanélküliség átlaga az elmúlt 3 évben meghaladta-e a 10 százalékot, valamint, hogy a pénzügyi szektorral szembeni követelések változtak-e 16,5 százaléknál jelentősebb mértékben.

HOZZÁSZÓLÁSOK