A műveletek eddig 18 országot érintettek és a jövőben is tovább folytatódnak. A szóvivő nem nevezte meg az egyes országokat. Ankara a hatalomátvételi kísérletért az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmát vádolja, amelyet egyúttal fegyveres terrorszervezetnek tekint. Gülen váltig állítja, hogy semmi köze a történtekhez - írja az MTI.

Múlt csütörtökön a koszovói rendőrség hat török állampolgárt fogott el, akik állítólag a gülenista hálózata által pénzelt iskolákban dolgoztak. A koszovói belügyminisztérium közlése szerint az elfogottak tartózkodási engedélyét visszavonták, majd ki is toloncolták őket az országból, és átadták a török hatóságoknak. Koszovói újságok szerint az érintettek tagokat toboroztak a mozgalom számára, és számos török állampolgárnak segítettek elhagyni az országot a 2016-os puccskísérletet követően. (Török-orosz-iráni csúcs: másfél órán át zárt ajtók mögött egyeztettek.)

Ramush Haradinaj koszovói kormányfő egy nappal később menesztette Flamur Sefaj belügyminisztert, valamint Driton Gashit, a titkosszolgálat vezetőjét, mert a tudta nélkül fogták el és adták ki Törökországnak a hat feltételezett gülenistát. Az Anadolu török állami hírügynökség szerdai összesítése szerint a török igazságügyi minisztérium a világ 24 országához nyújtott be kérelmet összesen 54 gülenista kiadatása érdekében. Az európai országok közül Albániának, Belgiumnak, az Egyesült Királyságnak, Hollandiának, Máltának, Moldovának, Németországnak és Norvégiának.

Bozdag csütörtökön kifejtette: a gülenisták elleni harcnak még nincs vége. A tagokat a szervezet struktúrája és munkamódszerei miatt nehéz felfedni, "mindenféle jelmezt magukra ölthetnek" - fogalmazott. A kormányszóvivő leszögezte: nyilvánvaló, hogy a puccskísérlet óta fenntartott rendkívüli állapot újabb három hónapos meghosszabbítására szükség van. Az intézkedés jelenleg április 19-ig van érvényben.

Törökországban az elmúlt 21 hónap alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is.