A kvótaarányok módosítása révén ezentúl az Egyesült Államok és Japán után Kínáé a harmadik legtöbb szavazat az IMF kormányzótanácsában. Kína mögé sorolt Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is, és az első tízbe került Kínán kívül India és Brazília, Oroszország pedig a tizedikről a kilencedik helyre lépett előre a 187-tagú IMF-ben. A korábbi első tíz ország közül most hiányzik Kanada és Szaúd-Arábia.

Ez a történelmi megállapodás a legalapvetőbb kormányzási átalakítás az alap 65 éves történetében, és az eddigi legnagyobb módosítás a befolyás elosztásában a felzárkózó és fejlődő országok javára, elismervén növekvő szerepüket a világgazdaságban - így kommentálta a fejleményt az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn.

A súlyarányok újraosztásában a Húszak (G20) pénzügyminiszterei állapodtak meg október végén.

Az átrendezés felét a fejlett országok, egyharmadát az olajtermelő országok, a maradékát más fejlődő országok adták. Összességében az IMF tagországai közül 110-nek növekszik vagy nem változik a szavazataránya.

Az IMF tíz legnagyobb szavazója az átalakítás nyomán (zárójelben a korábbi kvótaarány): Egyesült Államok a szavazatok 17,41 százalékával (17,67), Japán 6,46 százalék (6,56), Kína 6,39 százalék (4,00), Németország 5,59 százalék (6,11), Franciaország 4,23 százalék (4,50), Nagy-Britannia 4,23 százalék (4,50), Olaszország 3,16 százalék (3,31), India 2,75 százalék (2,44), Oroszország 2,71 százalék (2,49), Brazília 2,32 százalék (1,78).

Magyarország kvótaaránya 0,436 százalékról 0,407 százalékra, szavazataránya 0,441 százalékról 0,414 százalékra csökken az átrendezés miatt.

Egyidejűleg eldöntötték azt is, hogy az IMF fő finanszírozási forrását, a tagállamok kvótáit - azaz tagdíját - megkétszerezik, összesen 476,8 milliárd SDR-re (755,7 milliárd dollár) a 2008-as reform idején elhatározott 238,4 milliárd SDR-ről. Az SDR az IMF elszámolási egysége.