Totális hatalmat kap Erdogan? - Eltörölnék a miniszterelnöki posztot

A török kormány megszüntetné a miniszterelnöki pozíciót, és elnöki rendszert alakítanának ki Recep Tayyip Erdogan körül. Maga az ötlet, hogy a jelenleginél is nagyobb hatalmat adjanak Erdogan kezébe, nem újdonság, de most egy miniszter beszélt a konkrét elképzelésekről az Anadolu állami hírügynökségnek az AFP szerint. Jövőre lehet népszavazás a kérdésről - idéz az Index.hu.
Index.hu, 2016. november 17. csütörtök, 20:07
Fotó: MTI/EPA

Veysel Eroglu erdő- és vízügyi miniszter az Egyesült Államok elnöki rendszeréhez hasonlította az elképzelésüket. A miniszterelnök kiiktatása után szerinte az elnök alatt egy, esetleg két alelnök lenne az új rendszerben. A tervek szerint a miniszterek ezután nem lennének parlamenti képviselők, Eroglu szerint így választanák teljesen szét a törvényhozási és a végrehajtási hatalmi ágat - olvasható a lapban.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) népszavazást tartana az átalakításról, ennek a kiírásához legalább 330 szavazatra lesz szükségük az 550 fős parlamentben. Eroglu szerint az ellenzéi Nacionalista Mozgalom Párt (MHP) képviselőinek támogatásával ez meglehet, és jövő tavasszal írhatják ki a népszavazást. Ha ez sikeres lenne, 2019-ben jöhetnének a választások.

A Hurriyet Daily News nevű török lap egy újságírója kedden azt írta, a változás egyben azt is jelentené, hogy a számláló újraindulna, így hiába engednem a szabályok csak maximum két elnöki ciklust,

Erdogan 2029-ig hatalomban maradhatna.

Erdogan maga is 11 éven át volt miniszterelnök, mielőtt 2014-ben köztársasági elnökké választották. Addig a miniszterelnök számított az ország első emberének, de miután Erdogan átült az elnöki székbe, ez megváltozott. A kritikusai szerint a de facto hatalom már most is az ő kezében van, de ha a tervezett változtatást sikerülne végigvinni, Törökország teljhatalmú vezetőjévé válna. Elnökké választása után hivatalosan meg kellett szakítani a pártkötődését, de az új rendszerben az elnök jogilag is a pártban maradhatna.

Török katonák menedékjogot kértek Németországban

A nyugati országok már így is azért kritizálják Erdogant, mert a kritikák szerint a meghiúsult puccskísérlet után a hatalmával visszaélve kiterjedt tisztogatásba kezdett, ami tömeges kirúgásokban és bebörtönzésekben nyilvánult meg.

Ennek hatására a november elején török diplomaták kértek németországi menedékjogot, most pedig az MTI szerint a megtorlástól tartó török katonák is Németországban keresnének menedéket.

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi Ramstein légitámaszponton, a NATO légierejének parancsnokságán (AIRCOM) szolgáló török egység több tagja nyújtott be politikai menedékjog iránti kérelmet a családtagjaikkal együtt. Azt nem tudni, pontosan hány főről van szó. Azért éppen a napokban, mert az egységüket hamarosan leváltják. Az AIRCOM-ban a szövetség tagállamainak 500 katonája szolgál, köztük nagyjából 40 török.

Az ügy még inkább megterhelheti a feszült német-török kormányzati viszonyt, mert a menedékjog megadása azt jelentené, hogy egy német szövetségi hatóság megkérdőjelezi Törökország jogállamiságát.

HOZZÁSZÓLÁSOK