Elutasította a görög kormány újabb megszorító csomagját az ellenzéki Új Demokrata Párt (ÚDP) vezetője az követően, hogy az ország parlamenti pártjainak vezetői megegyezés nélkül zárták az ország gazdasági nehézségeit és a kivezető utat vizsgáló válságtanácskozást.

A görög köztársasági elnök azért hívta össze a tanácskozást, hogy pártokon átívelő konszenzust sikerüljön elérni a minden eddiginél keményebb megszorítások végrehajtásához. A megbeszélésen Jéorjiosz Papandreu kormányfő és a kabinet több tagja, valamint a parlamenti frakcióval rendelkező négy ellenzéki párt vezetői vettek részt.

Antonio Szamarasz, az ÚDP vezetője közleményben leszögezte: nem támogatnak előre egy olyan programot, "amely megállítja a gazdaságot és tönkreteszi a társadalmat". A politikus megismételte korábbi követeléseit, hogy az ország tárgyalja újra az Európai Uniótól és az IMF-től kapott 110 milliárd eurós mentőcsomag feltételeit. Az Új Demokrata Párt vezetője adócsökkentést sürgetett annak érdekében, hogy az országban beinduljon a növekedés. A találkozó után Jéorjiosz Karatzaferisz, az Ortodox Népi Riadó (LAOS) nevű jobboldali ellenzéki párt elnöke úgy nyilatkozott: "a megállapodást megakadályozták", egyesek a haza érdeke fölé helyezik saját személyes érdekeiket.

A megbeszélést megelőzően Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos elvárásainak adott hangot, hogy a találkozón megállapodás születik a megosztott politikai pártok között. Úgy fogalmazott: "gyors egyezségnek kell születnie. Az idő egyre fogy".

A kormányzó szocialistáknak kényelmes többsége, 160 képviselője van a 300 fős törvényhozásban, az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban a kormány és az ellenzék közti egyetértéséhez köti a 110 milliárd eurós hitelprogram folytatását, ám az ellenzéki pártok korábban is elutasították a megszorításokat.
Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (ECB) szakértői már negyedik hete vizsgálják Athénban a válságkezelő program előrehaladását. A hitelrészletek kiutalását megelőző felülvizsgálat még sohasem húzódott el ennyire.
A tét a következő, 12 milliárd eurós részlet lehívása, hosszabb távon pedig az egész támogatási program, amely nélkül Görögország fizetésképtelenné válhat. Beszámolók szerint a kormány saját erőből csupán júliusig tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, például a nyugdíjak kifizetését.

Csütörtökön az euró esését okozta, hogy Jean-Claude Juncker, a 17 tagú Eurogroup elnöke közölte: amennyiben a Valutaalap nem utalná át Görögországnak a következő részletet, akkor a vonakodó európai országok kénytelenek lesznek azt magukra vállalni. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem fog működni, mert bizonyos országok, például Németország, Finnország, Hollandia, de mások is nem mutatnak hajlandóságot erre.

Elemzők szerint a legnagyobb gondot a hazai össztermék (GDP) 142,8 százalékát kitevő kormányzati adósság okozza Görögországban. A hozzáértők szerint 90 százalék felett csapdahelyzet alakul ki, vagyis károsan nagyra nő a kamatteher aránya a központi költségvetésben minden más rovására, ami fékezi a gazdaságot, és így az adósság terhe akkor is nő, ha rendben törlesztik.

Elkerülhetetlen az átstrukturálás?

Számos elemző úgy véli, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz az adósság valamilyen típusú átrendezése, átütemezése vagy csökkentése, ezt azonban az ECB és az IMF is elutasítja, arra hivatkozva, hogy az átrendezés vagy csökkentés beláthatatlan folyamatokat indíthat el a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Nouriel Roubini, a New York-i Egyetem közgazdász professzora egy budapesti konferencián szintén úgy vélekedett, hogy Athén kénytelen lesz átstrukturálni adósságát, ám az rendezett körülmények között fog lezajlani.
A devizapiaci szakértők 50. ACI világkongresszusán Roubini azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az ésszerűség végül érvényesülni fog és a görög államadósság rendezett átstrukturálására kerül majd sor.
Roubini úgy érvelt, hogy a görög kiigazító csomag letért a szükséges pályáról és kevés értelme van annak, hogy a kormányok további "jó pénzt" hajítsanak ki az ablakon a rossz után azzal, hogy újabb mentőcsomagot fogadnak el. A görög átstrukturálás ugyanakkor nem jelentené azt, hogy Spanyolország elveszítené piaci finanszírozási képességét - tette hozzá.
A közgazdász a konferencián elmondta: az euró dollárárfolyamának május eleji, 1,50 körüli szintje, komoly gondot okozott az euróövezet perifériájához tartozó államoknak. A közös valuta térségének gazdasági teljesítménye nem indokolja az 1,40 dolláros árfolyamot sem - tette hozzá.