A görög kormány 160 szavazatot tudott összegereblyézni az athéni parlamentben Sztavrosz Dimasz volt európai uniós biztos államfővé választásának támogatásához - jelentette az ekathimerini.com athéni hírportál. Az elnököt a törvényhozás választja legfeljebb három fordulóban. Az első kettőben kétharmados többségre (200 támogató szavazatra) van szükség a sikerhez, az utolsóban - amely december 29-én lesz, ha a szerdai után a jövő heti második forduló sem hoz eredményt - 180 voks kell az államfő megválasztásához.

A kormánypártok 155 képviselője mellett öt független politikus nyomta meg az igen gombot, ami kevesebb a vártnál. Ellenszavazat nem volt: 135-en azt jelezték, hogy jelen vannak a voksoláson, öten pedig hiányoztak. A kormány abban reménykedett, hogy az első fordulóban sikerül 161-165 támogatót szereznie, amivel jelezhette volna, hogy ha a második menetben nem is, de a harmadikban van esély Dimasz megválasztására. Ha nem ez nem jön össze, akkor az alkotmány értelmében január végére előrehozott parlamenti választást kell kiírni.

Kopogtat az államcsőd

Az elmúlt napok megfélemlítése nem vált be - jelentette ki Alekszisz Ciprasz, a legnagyobb ellenzéki párt, a radikális baloldali Sziriza elnöke. Összeomlott az a stratégia, amely arra alapozott, hogy a képviselők - főként a függetlenek - megrettennek az előrehozott választás lehetőségétől. A demokráciát nem lehet zsarolni, az emberek és a demokrácia kiutat fog mutatni Görögországnak.

Az ellenzéki párt - amely ellenzi a kemény megszorításokkal járó EU-IMF segélyprogram folytatását, s ezért komoly győzelmi esélyekkel indulna a választáson - arra számított, hogy a kormány több támogatót tud szerezni, legalább 163 képviselőt Dimasz mellé tud állítani. Miután ez nem sikerült, nőtt a valószínűsége a elnökválasztás kudarcának, azaz a januári előrehozott választás megtartásának.

Eközben a háttérben keresik a kiutat a patthelyzetből, ugyanis ha a Sziriza győz, és betartja ígéretét, azaz szakít az EU-IMF párossal, akkor a görög állam csődbe mehet, ugyanis a piaci befektetők a donorok hátszele nélkül fizetésképtelennek tartják az országot, ezért nem igazán hajlandóak megvásárolni államkötvényeit. Így ennek a forgatókönyvnek a lejátszása a görög euró végét jelentheti, egyben igen nehéz helyzetbe hozhatja az eurózóna kormányait, ugyanis a görög adósságok túlnyomó részét az övezet többi állama hitelezi.

Kecsek, káposzta, háttéralku

Az egyik kombinációt öt független honatya és a Demokratikus Baloldal nevű párt három képviselője találta ki. Az utóbbi párt korábban tagja volt a kormánykoalíciónak. Az ötlet úgy szól, hogy most meg kellene választani az államfőt - ami elhárítja az előrehozott választás kényszerét -, ám cserébe ígéretet kell tennie a kormánynak, az elnöknek és a parlamentnek, hogy jövőre valamikor később kiírják a parlamenti választásokat. Így a kecske is jól lakhat, azaz a nép, amelynek többsége szavazni akar, megkaphatja a választást, de a káposzta is megmarad, azaz nem kell lóhalálában lebonyolítani a voksolást.

A másik kombinációt a hírek szerint Evangelosz Venizelosz miniszterelnök-helyettes, a koalíció kisebbik pártja, a balközép Paszok vezetője osztotta meg pártja képviselőivel még a tegnapi szavazási forduló előtt. Eszerint felajánlanák a Szirizának, hogy küldjön képviselőket a donorokkal tárgyaló görög csapatba. Ezt adnák cserébe Dimasz elnökké választásának támogatásáért, a parlamenti választás elkerüléséért.