A japán pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint éves összevetésben 0,9 százalékkal esett vissza Japán amerikai exportja, miután csökkent a két legfontosabb termék, a járművek és félvezetőgyártó berendezések kiszállítása. Ugyanakkor az amerikai import is csökkent, éves összevetésben 2,1 százalékkal, így a kétoldalú kereskedelem mérlegében 590,3 milliárd jen (5,24 milliárd dollár) többlet keletkezett Japán javára, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Kína után az Egyesült Államok Japán második legfontosabb exportpiaca. A júniusi adatok azt mutatják, hogy kevéssé változott a helyzet a kereskedelmi többlet politikailag kényes kérdésében, így Kína és az Európai Unió mellett Japán is az amerikai elnök célkeresztjébe kerülhet - írta az MTI.

Kapcsolódó

Japán teljes exportja júniusban 6,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, főleg a Kínába és más ázsiai országokba irányuló kivitel bővült. Elemzők valamivel nagyobb, 7,0 százalékos bővülésre számítottak a májusban mért 8,1 százalék után. Az import 2,5 százalékkal nőtt, ami jelentősen alacsonyabb a májusi 14,0 százaléknál és az elemzők által várt 5,3 százaléknál is. A kereskedelmi mérleg 721,4 milliárd jen (6,4 milliárd dollár) többlettel zárt, ami 66 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 433 milliárd jent. Elemzők 150 milliárd jenes többletet vártak a májusi 580,5 milliárd jen hiány után.

Az export alakulása jelenleg egészséges, de nem tudjuk biztosan, hogy miként alakulnak a dolgok a kereskedelempolitika frontján. Elképzelhető, hogy a vámtarifákról folyó tárgyalások és a kereskedelmi feszültségek miatt a vállalatok csökkentik beruházásaikat - véli Tonucsi Sudzsi, a Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities brókercég vezető közgazdásza.

A Reuters gazdasági hangulatjelentése szerint romlott a japán vállalatok véleménye, a megkérdezettek nagy része aggódik amiatt, hogy a protekcionizmus, az energiahordozók és a nyersanyagok drágulása, valamint a munkaerő hiánya csökkentheti a profitot. A feldolgozóipari vállalatok üzleti hangulatindexe a júniusi 26 pontról 25 pontra, a szolgáltatóké pedig 35 pontról 34 pontra süllyedt. A feldolgozóipari vállalatok mindazonáltal arra számítanak, hogy a japán gazdaság növekedése gyorsul a következő három hónapban, míg a szolgáltatók stagnálást várnak.

Fotó forrása: Shutterstock