Ahogy tovább fokozódik a feszültség Irán és az Egyesült Államok között úgy erősödik a szakértők és kormányzati tisztviselők félelme is attól, hogy a két ország kiterjedt háborúba bonyolódhat egymással - derült ki abból a cikkből, amelyben egyiküket, Henry Rome-t, az Eurasia Group tanácsadó cég politikai kockázatelemző részlegének Iránnal foglalkozó szakértőjét szólaltatta meg a CNBC. Szerinte reális az esélye annak, hogy egyik vagy másik fél elszámolja magát a lehetőségeit és az esélyeit illetően, ami katonai összecsapáshoz vezet.

Igaz ugyan, hogy mind Donald Trump amerikai elnök, mind Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője azt kommunikálja nyilvánosan, hogy nem akar háborút, ám Rome szerint a történelem arra tanít bennünket, hogy számtalanszor előfordult már, hogy a vezetők szándékai ellenére robbant ki súlyos konfliktus egyes országok között. (Például a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet sem vezetett volna az I. világháborúhoz, ha ezt megelőzően nem álltak volna fel Európában egymással szemben katonai szövetségek.)

Kapcsolódó

Tagadják

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a napokban elhárította egy véletlenül kirobbanó háború lehetőségét, mondván: nem katonai összecsapásra készülnek, csak meg akarják változtatni az iráni vezetés viselkedését. Ehhez képest egymás követik a külső szemlélők szerint nem jól megindokolt lépések. Például szerdán elrendelték az amerikai diplomáciai személyzet kivonását Irakból, mondván: iráni hátterű szervezetek támadása fenyegeti őket. Egy vezető brit katonai szakértő szerint azonban nem nagyobb ez a fenyegetés, mint korábban.

Rome szerint az USA-nak az elmúlt évtizedek és bizonyos személyek szerepe miatt hitelességi problémái vannak. Az előbbin az értendő, hogy a 2003-as Irak elleni háborút Bagdad eltitkolt atomfegyver-fejlesztésével indokolták, ami hamis vádnak bizonyult. Az utóbbin John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának személye értendő, aki részese volt az akkor háború elindításának, és azóta sem változtatott véleményén, amely szerint erővel kell fellépni Iránnal szemben.

Sarokba szorítva

Az iraki diplomatákat akkor vonták ki, amikor a felek egyre provokatívabb lépéseket tesznek egymással szemben. Válaszul a nyaka köré szoruló szankciókra Teherán bejelentette, hogy ha nem újíthatja fel olajexportját 60 napon belül, akkor újraindítja urándúsítási programját, amelynek végeredménye atomfegyverek gyártásához használható nyersanyag lehet.

Rome úgy látja, hogy az irániak régóta el akartak jutni arra a szintre, hogy gyorsan előállíthassanak atombombát, csak az indokot keresték erre, amit a hat nagyhatalommal kötött 2015-ös szerződés amerikai felrúgása most megad nekik. Miután egy éven át tartották magukat az egyezséghez annak ellenére, hogy Washington bejelentette, hogy kilép abból, és ennek megfelelően is cselekedett, Teherán nézőpontjából nincs más lehetőségük, mint a keménykedésre keményen válaszolni.

Mit csinálnak?

Eközben Trump sajtóhírek szerint sokallja, amit emberei Irán körül művelnek, mert nem katonai, hanem diplomáciai úton akarja érvényesíteni akaratát - derül ki a Business Insider írásából. Az elnöknek elege van abból, hogy vezető kormányzati tisztviselők, élükön Boltonnal a direkt katonai konfliktus felé terelik a folyamatokat. A Trump azzal kampányolt három négy éve, hogy elkerüli a drága külföldi háborúkat, ugyanakkor keményebben fog fellépni Iránnal szemben, azzal kezdve ezt, hogy felrúgja az elődje, Barack Obama idején tető alá hozott atomalkut.

Az elnök egyik szokásos twietterüzenetében tagadta, hogy galamb és héja természetű emberei a háta mögött harcolnának egymással, szerinte csak különböző vélemények feszültek egymásnak, amelyet követően ő hozott egy határozott, végső döntést. Minden tanácsadót meghallgatott, minden intézkedést az ellenőrzése alatt tart és biztos benne, hogy Teherán hamarosan tárgyalni akar majd vele.

Ki kell rúgni a bajkeverőket!

A 2003-as iraki háborút Dick Cheney akkori alelnök és David Rumsfeld hadügyminiszter készítette elő. Két okos ember, ám Bolton és Pompeo hozzájuk hasonlóan tudja mit csinál - állítja Edward Luce, a Financial Times Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája. Az akkori háborúban az erre hajlandó államok vettek részt, az USA-n kívül Nagy-Britannia, Ausztrália és Lengyelország, míg egy mostani iráni elleni támadásban nem lenne a Közel-Keleten kívüli szövetségese az USA-nak.

Akkor az iraki rezsim 12 évvel korábban megtépázott, 100 ezres hadserege volt az ellenfél, míg most egymillió ember állna szemben az amerikai katonákkal. Az az összecsapás hozzájárult ahhoz, hogy az USA elveszítse a hidegháború óta élvezett egyeduralmát a világon, míg most az új nagyhatalmi rivalizálás korát éljük. Moszkva úgy gondolhatná, ha az USA-nak szabad szuverén államokra támadnia, bekebelezheti Délkelet-Ukrajnát, Kína egy ragadozó szuperhatalom ellenfeleként léphetne a világ színpadára. Az FT publicistája szerint Trumpnak ki kellene rúgnia vagy félre kéne állítania Boltont és Pompeót, hogy elejét vegye mindennek.