Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mike Pence amerikai alelnök európai látogatásán igyekezett megnyugtatni az USA itteni szövetségeseit arról, hogy országa mindenképpen teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit, azaz megvédi a régió országait, ha támadás érné őket. Ugyanakkor elismételte főnöke, Donald Trump korábbi elvárását, miszerint a katonai szövetség minden tagállamának GDP-je két százalékára kellene emelnie védelmi kiadásait.

Ez az elvárás nem új: a korábbi amerikai adminisztrációk is hangot adtak ennek az igényüknek - amelynek teljesítését egyébként a NATO-ba lépéssel vállaltak a szervezet tagállamai -, ám Trump választási kampányában durván fogalmazott. Azzal fenyegetőzött, hogy nem védik meg azokat az országokat, amelyek nem teljesítik ezt a követelményt.

Lehetne másként nézni

Az elvásár teljesítése sok országnak nagy kihívás, ugyanis ezzel egyidejűleg az EU-ban vállalták, hogy költségvetési hiányukat a GDP három százaléka alá szorítják. Márpedig a katonai büdzsé a költségvetést terheli.

Mario Calvo-Platero, az olasz Il Sole 24 Ore Amerika-szakírója a Bloombergen megjelent írásában azt ajánlja az uniós országoknak, hogy nézzék másként ezt az ügyet.

A védelmi kiadások felpörgetését tekintsék annak a költségvetési ösztönző programnak, amelyre szükségük van gazdaságaik felpörgetéséhez. Vannak tartalékaik (lásd táblázatunkat). Jelenleg az USA egyedül többet költ védelemre, mint a NATO többi 27 tagja együttvéve. Összesen 650 milliárd dollárt (a magyar GDP nagyjából ötszöröse) fordít erre a célra, ami az USA GDP-jének 3,6 százaléka.

Mit értünk alatta

A müncheni biztonsági fórumon Jean-Cladule Juncker, az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette az európai országokat. Arról beszélt, hogy a béke és a biztonság nem csupán a katonaság erősítésével szolgálható. A modern politika nem szólhat csupán a védelmi kiadásokról. Európa például emellett fejlesztési és humanitárius segélyeket is ad a rászoruló országoknak, amelyeket be kell számítani a biztonságot javító kiadások közé.

Calvo-Platero szerint ez így rendben is van, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a modern védelmi büdzsék nem csupán tankok és rakéták vásárlásáról és katonák kiképzéséről szólnak. Egy NATO-tanulmány szerint például magáncégek nyújtják szolgáltatásként a hadseregeknek a műholdas katonai kommunikáció 90 százalékát. Ugyanez a helyzet a hadsereg szállítási igényeinek kiszolgálásával.

Infrastruktúra

A NATO tevékenységeinek háromnegyedét a tagországok helyi infrastruktúrájára építve szolgálják ki. Összességében a katonai kiadásoknak jelentős olyan hatásuk lehet, amely túlmutat a hagyományos beszállító cégek alkalmazásán.

Emellett katonai szövetségnek joga van erősíteni a hadseregek civil hátországát. Ez azt jelenti, hogy az elektromos rendszerektől a távközlési hálózatokon át az internet-hozzáférés javításáig szinte minden összefüggésbe hozható a tagországok védelmi képességének erősítésével. Minden ilyen kiadás egyben jót tesz a civil infrastruktúrának is, ami hasznos a vállaltoknak és a magánembereknek is.

Legyen kivétel

Az olasz publicistának arra is van válasza, hogyan lehetne kezelni a védelmi büdzsék emelésének költségvetési hatását. Úgy véli, kivételt kellene adni a háromszázalékos plafon alól. A kivételek ma sem ritkák. Például Olaszország esetén nem veszik figyelembe a hiány számításánál a földrengésekkel kapcsolatos kárelhárítás költségeit.

Van egy olyan uniós elv, amely szerint kivétel adható az olyan beruházások esetén, amelyeknek jelentős gazdasági hatásuk van. Az infrastruktúra-fejlesztés éppen ilyen, így a NATO-tagállamok egységesen kérhetnék az EU-t, hogy a védelmi képességüket és az infrastruktúrájukat egyszerre javító állami kiadásaikkal tegyen kivételt.

Végeredmény

Képzeljük el, milyen jótékony hatással lenne az európai gazdaságra csak a tagországok GDP-jének átlag egy százalékát elérő költségvetési költekezés. Munkahelyek ezrei jöhetnének létre, gyorsulna a növekedés és a nép szemében javulna Brüsszel imázsa, amelyet a szabályok merev betartatásával azonosítanak az emberek.

Persze lenne ellenállás egy ilyen felvetéssel szemben, különösen a németek részéről, akik rettegnek a költekezés nyomán esetleg elszabaduló inflációtól. A NATO-országoknak le kellene gyűrniük ezt az ellenállást. Calvo-Platero szerint a védelmi kiadások felpörgetése megnyitná az utat az áhított tartós gazdasági növekedés előtt.