Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Donald Trump, az USA elnöke gyors egymásutánban leváltotta kormánya két kulcsfontosságú tagját: előbb Rex Tillerson külügyminiszter helyére a CIA igazgatóját Mike Pompeót nevezte ki, majd a napokban nemzetbiztonsági tanácsadóját, H.R. McMastert lecserélte John Bolton korábbi nagykövetre. Mindkét személycsere lényege, hogy a politikai sajtóban héjának minősített emberrel vegye körül magát - kezdi összefoglalóját a Business Insider. A héja ellentéteként a galamb a használatos kifejezés.

Csípőből tüzel

Pompeóval és Boltonnal két olyan új tagja lesz az elnök környezetének, akik osztják héja felfogását az USA külpolitikával kapcsolatban - értékelte a változást az Atlantic Council kutatóintézet arra utalva, hogy az új csapat a világ vezető hatalmának kemény fellépését szorgalmazza majd a nemzetközi porondon, nem fukarkodva a katonai csapás lehetőségét meglebegtető megjegyzésekkel.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Trump immáron úgy érezheti, nem kell alávetnie magát a nemzetközi kapcsolatok tudományán és a tapasztalatokon alapuló, körültekintő gondolkodásnak, amely kormányzásának első évében korlátozta tevékenységét. Kész arra, hogy bármire válaszul csípőből tüzeljen.

Lecsapta a sisakrostélyt

Trumnak elege van abból, hogy tanácsadói lebeszéljék politikai mániái érvényesítéséről - véli Andy Surabian, aki korábban az elnök asszisztenseként dolgozott a Fehér Házban.

A személycserék azt mutatják, hogy Trump kellően magabiztosnak érzi magát ahhoz, hogy saját ítélőképességére hallgasson, félretolja a hagyományos (ésszerű) gondolkodást javasló nemzetbiztonsági stábot maga mellől - teszi hozzá az előbbiekhez Kori Schake a nemzetközi stratégiai tudományok professzora.

Meg akarja valósítani, amit elnökválasztási kampányában ígért. Le a sisakrostélyt, ez durva menet lesz! - véli a szakértő. Pompeo és Bolton kombinációja olyan, mintha benzint öntenénk arra a tűzre, ami Trumpban lobog. Senkinek se legyenek kétségei afelől, hogy ez egy háborús kabinet - folytatja az előbbieket Kelly Magsamen biztonságpolitikai szakértő.

Átlépte a vörös vonalat

Az elnök Kínában látja a fő ellenséget. Ez indította arra, hogy az elmúlt hetekben-napokban importvámokat vezessen be, amivel szakértők szerint kereskedelmi háborút robbant ki a világon. (A lehetőség lejtőre küldte a tőzsdéket.)

Még ennél is nagyobb a gond azonban Trump Tajvan-politikájával. A Kína partjai előtt fekvő szigettel kapcsolatban kínos egyensúly alakult ki: Peking Kína részének tekinti, amit Washington nem ismer el, de sem az egyik, sem a másik fél nem forszírozza saját álláspontjának érvényesítését. Erre az elnök nemrégiben aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai és tajvani tisztviselők magas szintű találkozóit.

Kössék be magukat!

Ezt a pekingi vezetés a vörös vonal átlépésének tekinti, ami abból is jól látható, hogy a kínai állami média megtorlást követel az USA-val szemben a törvény aláírása miatt. Ugyanakkor Pompeo, illetve Bolton nem fogják visszatartani főnöküket ettől a kalandor politikától. Az utóbbi kifejezett híve annak, hogy az USA erősítse kapcsolatait Tajvannal, ezért jó lesz, ha mindenki beköti magát - véli Bonnie Glaser Kína-szakértő egyetemi professzor.

Az elemzők szerint Trump továbbra is ösztönösen heccelni fogja Kínát, ami olyan konfliktusokat vonhat maga után, amilyenek korábban elképzelhetetlenek voltak. További támadó lépésekre számít a világ második legerősebb gazdaságával szemben Abraham Denmark, Barack Obama elnök korábbi tanácsadója. Szerinte a kereskedelmi háború csak a kezdet.

Bombázna egy jót

Trump kampányígéretei között szerepelt, hogy kilépteti az USA-t a hat nagyhatalom és Irán közt létrejött megállapodásból, amelyben cserébe a perzsa ország atomprogramjának nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséért feloldották a vele szembeni gazdasági embargót. Ebben az ügyben az új főtanácsadó, Bolton nem hogy támogatni fogja a garabonciás elnököt, hanem még szurkálhatja is hátulról, ugyanis korábban azt javasolta, hogy az USA mérjen katonai csapást Iránra.

Ugyanez a helyzet Észak-Koreával. Trump ugyan csúcstalálkozóra készül Kim Dzsongun diktátorral májusban, ám Bolton már most kijelentette, hogy ennek nem lesz semmi eredménye és írt egy cikket arról, hogyan lehetne jogi alapot teremteni Észak-Korea bombázására.

Odacsapna egy nagyot

A kirúgott McMaster, aki maga is ismert héja volt, egyebek mellett arról értekezett írásaiban és beszédeiben, hogy az USA elvesztette a hitelességét a világpolitikában. Ennek szerinte az az oka, hogy olyan országok, mint Irán és Észak-Korea nem hiszik, hogy a washingtoni kormányzat kész átfogó katonai csapást mérni rájuk.

Emiatt szerinte az előbbi ország terrorcsoportokat támogat a Közel-Keleten és piszkálja a térségben lévő amerikai hadihajókat. Az utóbbi eszközöket szállít Szíriának vegyi és összetevőket születőben lévő nukleáris fegyverei fejlesztéséhez, amerikai állampolgárokat vet börtönbe és dél-koreaiakat ölet meg. Az USA kemény fellépésének hiánya tette lehetővé, hogy Kína a nemzetközi jog megsértésével katonai terjeszkedésbe kezdjen a Dél-kínai-tengeren

Uralkodó ösztön

Nem szabad figyelmen kívül hagyni - vélik a Business Insider szerkesztői -, hogy McMasterben is igen erősen dolgozott a héja, emiatt gyakran olyan hírek érkeztek, amelyek szerint azt javasolja, hogy az USA mérjen korlátozott katonai csapást Észak-Koreára. És utódához, Boltonhoz képest ő csak egy héjácska.

Az a nemzetbiztonsági csapat, amely Trump és Jim Mattis védelmi miniszter mellett Bolton és Pompeo megjelenésével kialakult, hitelesen képviselheti a kemény kéz politikáját. Nem lesznek hitelességi gondjai, amikor a katonai erő alkalmazásával fenyegetőzik - összegzi a helyzetet Metthew Kroenig stratégiai és biztonságpolitikai szakértő.

Mivel minden közelében lévő munkatársa hozzá igazodik, semmi sem állja útját annak, hogy az ingatlanbefektetői bizniszben szocializálódott Donald Trump politikai-vezetői ösztönei vegyék át az irányítást az amerikai külpolitika felett.

A fotó forrása: Brendan Smialowski/AFP