Trump vizsgálatot kért az FBI-nál - érik a nagy botrány?

Donald Trump amerikai elnök vasárnap felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja ki, vajon a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a 2016-os elnökválasztások idején beépített-e ügynököt a kampánycsapatába - tudósít az MTI.
K. Kiss Gergely, 2018. május 21. hétfő, 08:02

"Itt és most kérem, és ezt holnap hivatalosan is előterjesztem, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja ki, vajon a tárca, vagy az FBI politikai megfontolásokból beépült-e, vagy megfigyelte-e a Trump-kampányt, és erre vonatkozó kérés vagy utasítás érkezett-e az Obama-kormányzat embereitől" - írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump.

Az elnök azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint az FBI egyik informátora beépült volna Trump kampánycsapatába és rendszeresen kapcsolatot tartott azokkal a tanácsadóikkal, akik a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság gyanúja szerint orosz tisztségviselőkkel álltak kapcsolatban. Erről először a The New York Times című lap írt szombatra virradóra az internetes kiadásában, és szombaton Trump Twitter-bejegyzésében azzal válaszolt, hogy ha ez igaz, akkor "nagy dolog" robban ki, a republikánusokhoz közeli sajtóban és a Fox televízióban pedig "új Watergate-botrányt" emlegettek.

(A Watergate-botrány 1972 nyarán robbant ki, amikor kiderült, a washingtoni Watergate-épületben feltörték a Demokrata Párt választási kampányirodáját, hogy lehallgató-berendezést helyezzenek el Richard Nixon, akkori amerikai elnök tudtával. A történtek Nixon lemondásához vezettek.)

A minisztérium már nyomoz

Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője vasárnap este bejelentette: a tárca felkérte az illetékes belső ellenőrzési részleget, hogy a már folyamatban lévő vizsgálatot terjessze ki arra is, vajon voltak-e politikai okai az FBI tevékenységének. A minisztériumban ugyanis jelenleg már folyik a vizsgálat, amely arra kíván fényt deríteni, hogyan kaphatott az FBI engedélyt Donald Trump egyik munkatársa, Carter Page lehallgatására és megfigyelésére.

Az FBI által a Trump-kampányba feltételezhetően beépített ügynökről a törvényhozók is szerettek volna információkat kapni, de az igazságügyi tárca megtagadta a kérés tejesítését Devin Nunestól, a képviselőház hírszerzési bizottsága republikánus elnökétől, arra hivatkozva, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.

Az FBI által összeállított - és mint kiderült: pontatlan és bizonyos részleteiben megalapozatlan - dosszié volt az, amely a Mueller vezette bizottság vizsgálatának alapjául szolgált.

Ha Trump kötélnek áll, lezárulhat a vizsgálatok egy része

Giuliani a The New York Times című napilapnak és a CNN hírtelevíziónak is azt nyilatkozta, hogy Mueller irodája körülbelül két héttel ezelőtt megerősítette neki: amennyiben Donald Trump elnök hajlandó a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszolni, akkor szeptember 1-ig lezárják a vizsgálatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást a vélelmezett orosz beavatkozás kiderítésében.

Robert Mueller irodája nem kívánta kommentálni Giuliani kijelentéseit. A The New York Times című lap ezzel kapcsolatban kiemelte: az igazságszolgáltatás esetleges akadályozására vonatkozó vizsgálat lezárása nem jelenti egyúttal a Mueller-bizottság vizsgálatának teljes befejezését is.

A CNN-nek adott interjújában Giuliani leszögezte azt is: Donald Trump mindaddig biztosan nem ül le a vizsgálóbizottság tagjaival, amíg nem kapja meg a választási kampánycsapatába állítólag beépített FBI-ügynökkel kapcsolatos valamennyi bizalmas információt.

Az elnök vasárnap Twitter-bejegyzésben bejelentette, hogy felkérte - és hétfőn hivatalosan is felkéri - az igazságügyi minisztériumot annak kivizsgálására, hogy az Obama-kormányzat valóban beépítette-e a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik ügynökét a 2016-os elnökválasztási kampány idején a kampánycsapatába.

Rudy Giuliani a The New York Timesnak kifejtette: a Mueller vezette bizottság elhúzódó vizsgálata befolyásolhatja az ősszel sorra kerülő, úgynevezett félidős választásokat, amikor teljes egészében újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, és a száztagú szenátus majdnem harmadát (a voksolás a száztagú szenátus 35 tagját érinti).

HOZZÁSZÓLÁSOK