Tündérmesével eteti a világot Észak-Korea

Képzeljen el egy olyan állami költségvetést, amely egyben gyerekeknek szóló tündérmese! Több pénz jut fejlesztésre, szociális juttatásokra és védelemre, miközben nincs szükség az adók emelésére, sőt az utóbbiakról, miután barátságtalan dolgok, nem igazán szól a büdzsé. Valójában ez a mese nem mese.
Komócsin Sándor, 2018. április 20. péntek, 19:06
Fotó: Shutterstock

Stabil növekedés alapozza meg a tudományos és technológiai fejlesztésekre fordított állami kiadások emelését, miközben nem kell lemondani a jelentős szociális, infrastrukturális és védelmi kiadásokról. Ezt a csodát ígéri Észak-Korea új költségvetése, amelyet természetesen egyhangú szavazással fogadott el a törvényhozás - derül ki az AP elemzéséből.

A parlamenti képviselők minden évben részt vesznek ebben a rituáléban, senki sem hiányolja, hogy a költségvetésben megjelenjen az országgal szemben alkalmazott gazdasági szankciók hatása. Sőt az sem jut eszébe senkinek, hogy rákérdezzen a büdzsé alapjául szolgáló statisztikai adatokra, így aztán teljesen felesleg is azok nyilvánosságra hozása.

Hajukat tépik

Csak a külföldiek tépik a hajukat amiatt, ahogy a dzsucse ideológiát követő rezsim minden évben nyilvánosságra hozza állami költségvetését, miközben lényegében az összes gazdasági mutatójáról mélyen hallgat. A megfigyelők szeretnének információhoz jutni arról, miért szánta rá magát Kim Dzsongun diktátor, hogy a tavalyi keménykedés után idén az enyhülés külpolitikáját folytassa, ám úgy tűnik ebben az idei büdzsé sem lesz segítségükre.

Ami azt illeti, nem ők az egyetlenek. A szovjet blokk diplomatáinak a hatvanas évektől kezdve égnek állt a hajuk attól, hogy észak-koreai kollégáik nem engednek betekintést gazdaságuk mutatóiba. Egyetlen hivatalos dokumentumhoz sem tudtak hozzáférni - árulja el Benjamin Silberstein, a Foreign Policy Research Instutute kutatója, Észak-Korea-szakértő.

Jól ment a szekér

Kim 2011-es hatalomra kerülése óta jelentősen nőtt a gazdaság, ám az elmúlt egy évben egymás után fogadták el Észak-Koreával szemben az ENSZ-, amerikai, sőt kínai szankciókat, amelyeknek meg kellene látszaniuk a költségvetésen is. Silberstein szerint az elmúlt években valamivel megbízhatóbbá váltak ugyan a phenjani prognózisok, ám kétséges, hogy bármilyen veszteségről beszámolnának, ami az országot éri a gazdasági korlátozások miatt.

Nem változtattak azon, hogy 1981 óta nem adnak meg számokat a büdzsébe, csak növekedési százalékokat. A makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatos mutatókat 1965 óta nem közölnek, ezért a külföldi megfigyelők elsősorban a dél-koreai becslésekre hagyatkoznak.

Százalékok

  • Phenjan 2017-es költségvetése 3,1 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre, amit 4,9 százalékra emeltek. Az idei 3,2 százalékos plusszal számol, a kiadások bővülését 5,1 százalékra teszi, szemben a tavalyi 5,4-del. Silberstein szerint szerint ezek a változások reálisak lehetnek, mivel a kommunista országok tervezése notóriusan pontatlan.
  • Az észak-koreai rezsim sajátossága, hogy bár merev tervutasításos rendszert alkalmaz, a bevételeknek csak kevesebb, mint háromnegyedét szedi be maga. A maradékot szakértők szerint a Kim alatt kivirágzott félhivatalos gazdaság jövedelmeinek megnyirbálásával hajtják be.
  • A szankciókat megkerülő jelentős bevételi forrást kínálnak a különleges gazdasági és kereskedelmi zónák, amelyekben - sokszor kínai, ritkábban orosz partnerrel működő - közös vállalatok foglalkoztatnak rosszul fizetett észak-koreai munkásokat.
  • A védelmi kiadások mellett a 15,8 százalék szám szerepel, akármit is jelentsen ez. Az biztos, hogy tavaly is ezt írták oda.
  • Nagy, átláthatatlan keretösszeget fedhet a "nemzetgazdaság fejlesztése" tétel, amely mellett a 47,7 százalék "adat" olvasható. Ez vélhetően az életszínvonal növelésének szándékát fejezi ki a sajátos észak-koreai számok nyelvén.

A fotó forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK