Harcias hangon szólalt fel az iráni parlamentben Haszan Rohani iráni államfő, mint mondta: van olyan vörös vonal, amelyet soha nem lépnek át a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokon, nevezetesen soha nem mondanak le arról a jogukról, hogy urándúsítással foglalkozzanak - idézte a Reuters a helyi ISNA hírügynökség a jelentését. Az elnök szerint az iszlám köztársaság racionálisan és taktikusan tárgyal partnereivel.

A reményt keltő kezdet után eredménytelenül zárultak az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország), illetve Németország és Irán svájci tárgyalásai az utóbbi ország nukleáris programjának korlátozásáról. A felek úgy döntöttek folytatják az egyeztetéseket, amelyek tétje, hogy cserébe az Irán elleni gazdasági blokád enyhítéséért Teherán lemond nukleáris fejlesztéseinek azon részéről, amely atombomba előállításához vezethet.

Francia nem

A kritikus kérdés éppen az, amiről Rohani beszélt: az urándúsítás. A nagyhatalmak szerint Irán ennek eredményeként juthat atomfegyverekben használható hasadóanyaghoz. Nyugati részről a francia álláspont bizonyult a legkeményebbnek.

Laurent Fabuius külügyminiszter ragaszkodott ahhoz, hogy Teherán állítsa le a nukleáris technológiában kulcsszerepet játszó nehézvizet előállító létesítményt Arak település mellett, míg partnerei aláírtak volna egy előzetes megállapodást, amit egy átfogó egyezség követhetett volna. Fabius szerint a genfi tárgyalások napirendjén szereplő szerződéstervezet nem akadályozta volna meg, hogy Irán urándúsítással foglalkozzon

Válaszul Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter azt mondta, hogy bármilyen egyezségnek a felek kölcsönös tiszteletén és jogegyenlőségén kell alapulnia, mert enélkül nem lehet hosszú életű. A BBC tudósítója úgy látja, hogy nem veszett el a megállapodás lehetősége. Ahhoz képest, hogy a mostani tárgyalásokon részt vevő felek évtizedekig szóba sem álltak egymással, már az is áttörésnek tekinthető, hogy egyáltalán egy asztalhoz ültek.