Új gazdasági világrendet akar Obama

Barack Obama olyan új világgazdasági rend alapjait tenné le a G20-csúcson, amelyben az IMF-re is nagyobb szerep hárulna.
NAPI, 2009. szeptember 21. hétfő, 10:27
Fotó:

Barack Obama arra fog törekedni a világ legfejlettebb, illetve legerősebb feltörekvő országait - a világgazdaság 85 százalékát reprezentáló csoportot - tömörítő G20 csúcsértekezletén, hogy lefektessék egy új világgazdasági rend alapjait - szivárogtatták ki az amerikai elnök könyezetéből. Obama szerint a világ a válság után nem térhet vissza ahhoz a modellhez, amelyben Kína, Németország és néhány más ország exportált, az amerikaiak pedig irracionálisan eladósodva hitelből fogyasztottak.

A közgazdászok már a 2007-ben kirobbant pénzügyi krízis előtt figyelmeztettek, hogy veszélyes kereskedelmi egyensúlytalanság alakult ki: egyik oldalon olyan exportőrök, mint Kína hatalmas devizatartalékokat halmoztak fel, míg a másikon az USA és mások nagy deficiteket görgetnek maguk előtt. Korábban maga az amerikai elnök is úgy foglalta össze röviden céljait, hogy kiegyensúlyozottabb világgazdaságot akar.

A amerikai javaslatokat egy levélben foglalta össze Michael Froman, Obama G20-ügyi főtanácsadója. Eszerint az USA vállalná, hogy növeli megtakarításait és csökkenti költségvetési hiányát, Kínának viszont kevésbé kéne támaszkodnia exportjára, Európában pedig szerkezeti reformokat kellene végrehajtani - például a munkaügyi törvénykezésben -, hogy vonzóbbá tegyék a térséget a befektetőknek. Tudva, hogy a fejlődő országok nehezen mennének bele egy ilyen alkuba, a levél szerint nagyobb befolyást ajánlanának nekik az Nemzetközi Valutaalap (IMF) irányításában.

Az IMF egyébként is központi szerepet kapna az új gazdasági világrend megteremetésében, ugyanis rá osztanák a közösen elfogadott határozatok betartását ellenörző szervezet szerepét. A valutaalap dolga lenne, hogy elemezze az egyes országok gazdaságpolitikáját, vizsgálja, hogyan járul az hozzá a világgazdaság növekedéséhez.

Akadálya lehet az amerikai elképzelések keresztülvitelének a frissen kirobbant vita az USA és Peking között a kínai autógumik exportjáról, aminek nyomán sokan protekcionizmussal vádolják Washingtont. Ugyanakkor a politikusok és szakértők körében erősödik az igény a kiegyensúlyozottabb világgazdaságra. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója például szintén úgy nyilatkozott, hogy a feltörekvő országoknak növelniük kell fogyasztásukat, mert rövid távon ez a feltétele annak, hogy beinduljon a világgazdaság növekedése.

Az európai vezetők legfőbb prioritása a G20-csúcson a bankvezetői bónuszok korlátozása, emellett Peer Steinbrück német szociáldemokrata pénzügyminiszter felmelegítette az úgynevezett Tobin-adó ötletét, azaz a világ minden pénzügyi tranzakciójára kivetendő egységes közteher lehetőségét, mint amivel fékezni lehetne a pénzforgalmon elérhető jövedelmek elszállását. A csúcson ezt állítólag megvitatják a résztvevők.

Végül, de nem utolsósorban a G20-csúcs sem lesz mentes a tüntetésektől: számos antiglobalista csoport jelezte "részvételét" a találkozón. A demonstrálók úgy vélik, hogy a gazdasági kilábalást nem kíséri a munkahelyek bővülése, ezért azt követelik, hogy a kormányok költsenek többet munkahelyteremtésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK