Ramush Haradinaj másodszor lett Koszovó miniszterelnöke. 2004-2005-ben rövid ideig már vezette a koszovói kormányt, habár az ország akkor még nem volt független Szerbiától, hanem ENSZ-igazgatás alatt állt. A politikus akkor azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken folyt ellene vizsgálat, a testület azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádak alól.

Az új koszovói kormánynak 21 minisztériuma van.

Kapcsolódó

Ramush Haradinaj a szombati ülés elején ismertette programját. Azt szeretné, ha a kormány minden koszovói állampolgár érdekeit képviselné. Szerbül is felszólalt, és leszögezte: az albánok mindig is tisztelték a más nemzetiségűeket, és ez ezentúl is így lesz. Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezres szerb kisebbség él, és annak ellenére, hogy Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori vezetőjét, Belgrád a szerb kisebbséget arra buzdította, csatlakozzon a kormányhoz.

Az új koszovói kormány a gazdasági kérdések mellett arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát. Koszovó csak nagyon lassan halad az európai integráció útján, és ezen is változtatni szándékozik, minden szomszédos országgal jó viszonyt igyekszik majd kiépíteni, és folytatni akarja a párbeszédet Szerbiával. Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálást célzó tárgyalások. A viszony rendezése mindkét fél érdekét szolgálja, mert csak így tudják folytatni európai uniós integrációjukat.

Az új pristinai vezetésnek foglalkoznia kell a körülbelül 30 százalékos munkanélküliséggel, le kell számolnia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, rendbe kell hoznia az adórendszert, valamint végre kell hajtania az oktatás és az egészségügy reformját.

A júniusi előrehozott parlamenti választást a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalíciója nyerte meg, és 39 mandátumot szerzett. Biztosítani tudta magának a húsz kisebbségi képviselő támogatását, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy többséget szerezzen a 120 tagú törvényhozásban.

A patthelyzetnek az vetett véget, hogy a Szövetség az Új Koszovóért (AKR) nevű párt kilépett a választás előtti koalícióból, amelyet Isa Mustafa eddigi miniszterelnök vezetett, és csatlakozott a Haradinaj vezette tömörüléshez. Így most a csoportosulásnak 62 képviselője van a parlamentben, ami elegendő volt a kormány megválasztásához. A kormány megválasztásával három hónapos belpolitikai patthelyzet ért véget.