Új módszerrel kényszerítenék térdre Észak-Koreát - ki jár jól?

Úgy tűnik, „divatba jött” a világ vezetőinek körében, hogy csúcstalálkozót tartsanak Észak-Korea diktátorával. Életbe lépett a szabály, miszerint, aki kimarad ebből a sorból, az lemarad arról a lehetőségéről, hogy érvényesítse biztonsági igényeit.
Komócsin Sándor, 2018. március 30. péntek, 15:09
Fotó: AFP

A japán kormány attól tart, hogy ha a szigetország kimarad az Észak-Korea és a nemzetközi közösség közti viszony enyhüléséből, akkor rosszul járhat - írja a CNBC. Ezen rövid távon azzal próbálnak segíteni, hogy Abe Sinzó miniszterelnök mintegy bejelentkezett, hogy csúcsértekezleten találkozna Kim Dzsongun diktátorral. Ha teljesítik a kérését, akkor be kell állnia a sorba.

Az elnyomó rezsim vezére ugyanis már elígérte április végi csúcsértekezletét Mun Dzsein dél-koreai elnöknek, májusban pedig Donald Trumppal, az Egyesült Államok garabonciás államfőjével találkozhat. Így a japán miniszterelnöknek már csak júniusban juthat időpont. A japán Asahi című lap úgy tudja, hogy Tokió jelezte Phenjannak tárgyalási szándékát.

A háta mögött

Abe valószínűleg azért kopogtatott a diktátor ajtaján, mert nem akarja, hogy Trump és Kim olyan megegyezésre jusson egymással, amely figyelmen kívül hagyja Japán biztonsági érdekeit - vélik szakértők. A tokiói kormányfő azóta igyekszik összehozni a japán-észak-koreai csúcsot, amióta kiderült, hogy az amerikai elnök kész találkozni Kimmel - mondja Lisa Collins, a nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Be akarják tenni a lábukat az ajtórésbe, mielőtt bezárulna az ajtó azelőtt, hogy részese legyen a helyzetet rendező folyamatnak - teszi hozzá. A Reuters korábban arról cikkezett, hogy Abe tárgyalni akar az 1970-es és 1980-as években Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyéről. Közülük még többen élhetnek, akiket kimentene a rezsim karmai közül.

Kicsi bomba

Japánban attól tartanak, hogy Kim és Trump megállapodhat arról, hogy Phenjan megtarthatja kisebb atomfegyvereit, ha cserébe leszereli interkontinentális ballisztikus rakétáit. Ez esetleg elfogadható lenne az amerikai félnek, ám az Észak-Korea szomszédságában lévő Japánnak, amelyet közép-hatótávolságú rakétákkal is elérhetnek, nem - fejtegeti Stephen Nagy, a tokiói International Christian University professzora.

A japán külügyminisztérium persze azt kommunikálja, hogy Tokió és Washington teljes szinkronban van egymással Észak-Korea ügyében. Ugyanakkor Japánban nem veszik jó néven, hogy Trump, aki azzal kérkedik, hogy kiváló a kapcsolata Abéval, konzultáció nélkül lépett előre a Kimmel tervezett találkozó ügyében.

Rossz barátság

Abe és Trump férfias barátsága hátrányos az előbbinek. Emiatt ugyanis jó képet kellett vállalnia egy sor olyan amerikai intézkedéshez, amely káros Japánnak. Ezek közé tartozott, hogy Trump az USA nevében felmondta a csendes-óceáni partnerség szabadkereskedelmi megállapodást (TPP), hogy senkivel sem konzultálva agresszíven lépett fel Phenjannal szemben, és hogy büntetővámot vezetett be az acél és az alumínium amerikai importjára.

Japán sarokba szorított helyzetéhez hozzájárul, hogy az USA nagy szövetségesei közül egyedül a szigetország nem kapott kivételes felmentést a Trump-féle új vámtarifák alól. Az amerikai elnök ezzel próbálhat nyomást gyakorolni a tokiói kormányra annak érdekében, hogy Japán külön szabadkereskedlemi megállapodást kössön az USA-val a TPP helyett.

Mosolyog

Mindennek az észak-koreai rezsim lehet a haszonélvezője. Sokan vélik úgy, hogy Kimnek csak azért van szüksége a párbeszédre a túlélése szempontjából kritikus országok vezetőivel (Mun és Trump mellett Hszi Csin-ping kínai elnökkel és vélhetően Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is), hogy gazdasági engedményeket kapjon, és időt nyerjen az észak-koreai atomfegyver-arzenál további fejlesztéséhez.

Ez a diplomáciai offenzíva megfelel a diktátornak - véli Nagy -, aki szerint Kimnek az a célja, hogy megtörje az amerikai adminisztráció "maximális nyomásgyakorlás" szlogennel hirdetett stratégiájának érvényesítését országa ellen.

Kicselezi Trumpot

A diktátor a Szöulnak és Tokiónak tett gesztusokkal, a kapcsolatok enyhülésével elejét veheti annak, hogy Washington megkapja szövetségesei támogatását egy esetlege megelőző katonai csapáshoz.

A szakértők arra számítanak, hogy miután Trump az észak-koreai rezsimmel szemben vérgőzös héjának tartott Mike Pompeóra cserélte le korábbi külügyminiszterét, illetve a hozzá hasonlóan gondolkodó John Boltonra nemzetbiztonsági tanácsadóját, az amerikai kormány bekeményíthet Phenjannal szemben.

A fotó forrása: AFP.

HOZZÁSZÓLÁSOK